Európa űrprogramjainak jövője kérdéses

Az Európai Űrügynökség (ESA) jelenlegi támogatási politikáját éles kritika éri, mivel a georeturn elnevezésű rendszer a befektetések arányában osztja el a szerződéseket, ami jelentős késéseket és költségtúllépéseket okozott az Ariane 6 rakéta fejlesztésében.

Philippe Baptiste, a francia CNES űrügynökség vezetője szerint a georeturn rendszer egy "méreg", amelyet az ESA-nak meg kell változtatnia, különben az EU-források elvesztésével nézhet szembe. Baptiste a támogatási politika hatékonyságának hiányát kritizálta, ami gyakran arra kényszeríti a fővállalkozókat, hogy nem a versenyképesség, hanem a nemzetiség alapján ítéljék oda a szerződéseket, ami több vállalatnak ugyanazon a terméken való munkálkodását eredményezte Európa-szerte.

Az ESA főigazgatója, Josef Aschbacher visszautasította a kritikákat, hangsúlyozva, hogy az ügynökség sikereit, mint például a Galileo műholdas navigációs rendszert és a tudományos programokat, éppen a georeturn stratégia révén érte el.

A támogatási politika reformjára irányuló javaslatok előkészítése közben zajlik a vita, amelyet az Ariane 6 programmal kapcsolatos német kritikák váltottak ki, és amelyek hatására az ESA versenyeztetési eljárást vezetett be az európai hordozórakéta-fejlesztési igények kielégítésére.

Néhány ESA tisztviselő úgy véli, hogy Franciaország a georeturn megszüntetésével próbálja növelni befolyását az ügynökség felett, és ezzel együtt a programokra gyakorolt hatását is erősíteni kívánja.

Az ESA, mint kormányközi szervezet, nem uniós tagállamokat is magában foglal, mint például az Egyesült Királyság, Kanada és Svájc, és egyes tisztviselők szerint a georeturn politika megszüntetése veszélyeztetheti az ügynökség jövőjét.