A globalizáció visszafordulása és a piacok széttöredezése
A globalizáció előnyei és hátrányai napjaink egyik legélesebb vitatémáját képezik, ahol a járvány, politikai konfliktusok és a szegényebb országok, társadalmi csoportok kiábrándulása is hozzájárult a folyamat visszafordulásához. A kölcsönös függőségek miatt a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok megszakadása előre nem látott zavarokat okozhat, amelyeket az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) kutatási szemináriumán vitattak meg Luxembourgban.
A világpiac széttöredezik, ahol elszakadás, közelre visszahozás és hazahozás a fő témák. A szállítási láncok biztonsága és a vámkezelés nehézségei miatt a vásárlók biztonságosabb források után néznek. A protekcionizmus ok-okozati viszonya vitatott, de a változás iránya rövid távon világos. A kereskedelem GDP-hez viszonyított volumene jelentősen csökkent az elmúlt években, ami 2 és 7%-os GDP veszteséget okozhat a világpiac széttöredezettsége miatt.
A holland központi bank kutatói szerint a vámon kívüli akadályok terjedése növekvő inflációt és eszközárak csökkenését eredményezheti, miközben a munkanélküliséget mérsékelheti. A kereskedelmi forgalom átirányítása közelebbi országokba kedvezhet a gazdagabb kereskedelmi partnereknek, ellentmondva azoknak az érveknek, amelyek a nemzetközi függőségek csökkentését szorgalmazzák.
Az Oroszország elleni szankciók az orosz-kínai kereskedelem növekedését eredményezték, miközben Oroszország kereskedelme az USA-val kevésbé csökkent, mint az EU-val. A fizetési forgalom devizaösszetétele is változik: a renminbi részesedése felülmúlja az amerikai dollárét a Kína-orientált országok kereskedelmében.
Az IMF szerint a világgazdaság szereplői még mindig kölcsönösen összekapcsolódnak, és a sokoldalú elkötelezettségek fenntartása, a szabálykövetés és az egyoldalú lépések hatásainak enyhítése érdekében való együttműködés fontos.
A világgazdaság fragmentációját és integrációját több globális integrációs index is méri, amelyek különböző indikátorokat használnak a kereskedelmi, pénzügyi, befektetési, technológiai, személyes, politikai és társadalmi integráció mérésére. A kereskedelmi nyitottság mellett más pénzügyi és intézményi szempontokat is figyelembe kell venni az integráció mérésénél.
A kereskedelmi és fizetési rendszerekben megfigyelhető a világ különböző részeinek fokozatos elkülönülése, ahol egyre több ország állapodik meg kétoldalúan egymás pénznemének használatáról. Az általános geopolitikai kockázat befolyásolja a nyitásra vagy az elzárkózásra való hajlandóságot, és a geopolitikai kockázat hatására az országok igyekeznek átirányítani kereskedelmi forgalmukat saját geopolitikai tömbjük tagjai felé.
Az IMF útmutatót adott ki a tartalékok menedzseléséről, felismerve, hogy a pénznemek diverzifikálása előnyös lehet, de szükség van egy jó koordinációra is. Az ASEAN országok a kínai deviza használatát egy lehetőségnek tekintik, hogy ne kelljen mindent egy domináns devizára átváltani.
Az euró szerepének erősítése az euroövezet kiterjesztése nélkül nem lehetséges, és a "nyitott stratégiai autonómia" lényege a szabad verseny védelmezése mellett a szállítási láncok, infrastruktúra és a beruházások védelme is. A regionalizáció és a globalizáció nem zárják ki egymást, és ahol világméretű cselekvésre van szükség, ott az "egyetértők koalíciója" törheti az utat.
A jegybankok követik a fejleményeket, és készek cselekedni, ha szükséges, mint ahogy a Fed is rendelkezésre bocsájtott hitelkeretet azoknak, akiknek szükségük volt rá.