Megindult a verseny az iráni elnökválasztásra

Lassan véget ér a helikopterbalesetben elhunyt államfő, Ebrahim Raiszi halálát követő gyászidőszak, és megkezdődött a verseny az elnöki posztért. Az elnökválasztás időpontja június 28-ra van kitűzve, a jelölteknek május végén négy nap áll rendelkezésre a hivatalos regisztrációra.

Iránban a forradalom után kialakult politikai rendszerben a legfelsőbb hatalmat Allah gyakorolja, és a vallási vezetők rendelkeznek a hatalommal. Az állami rendszer úgy van felépítve, hogy minden döntés a vallási vezetés érdekeit szolgálja, politikai pluralizmus híján. Az iráni alkotmány szerint a legfelsőbb vallási vezető, jelenleg Ali Hámenei, rendelkezik a legnagyobb hatalommal, és ő dönt többek között a legfelső bíróság vezetőjéről és az Őrök Tanácsának tagjairól is. Az Őrök Tanácsa ellenőrzi a választott testületekbe jelölteket, és a jelölteknek meg kell kapniuk a legfelsőbb vallási vezető jóváhagyását is. Az elnök a második legfontosabb pozíciót tölti be, de feladatai inkább a kormányfői szerephez hasonlítanak. A hatalom harmadik legfontosabb pillére a Szakértők Gyűlése, amely a Legfelsőbb Vallási Vezetőt választja meg és ellenőrzi tevékenységét.

Az elnökválasztási versenyben több jelölt is megméretteti magát. Szajed Dzsalili, aki már kétszer volt elnökjelölt és az iráni külügyminisztériumhoz kötődik, jelezte indulási szándékát. Mahmud Ahmedinedzsád, a korábbi államfő, még fontolgatja az indulást, de korábbi populista és Izrael-ellenes nézetei miatt kérdéses, hogy az Őrök Tanácsa átengedi-e. Alireza Zakani, Teherán jelenlegi főpolgármestere, és Parviz Fattah, a Mostazafan Alapítvány korábbi vezetője, valamint Mohamed Baker Kalibaf, aki 2020 és 2024 között volt parlamenti elnök, szintén potenciális jelöltek lehetnek. A Paydari Front, egy keményvonalas, Nyugat-ellenes csoportosulás is részt vesz a versenyben. Ali Laridzsáni, aki 12 éven át töltötte be a parlamenti elnökséget, esetleges indulása üzenet lehet arról, hogy az új elnöknek valódi felhatalmazásra van szüksége.

Az iráni elnökválasztási verseny tehát nem demokratikus, és még kiszámíthatatlan, hogy ki kerülhet előnybe a június 28-i voksoláson. Az iráni média szerint, ha az elnökjelöltségi verseny váratlan fordulatokat venné, akkor Muhammad Mokber, aki Raiszi halála után átmenetileg az államfői posztot tölti be, maradhatna még öt évig az elnöki tisztségben.

(Borítókép: Az iráni parlament Teheránban 2024. május 27-én. Fotó: AFP)