Békejobbot ajánlana Kínának az új tajvani elnök

A kereskedelem és együttműködés útján normalizálná a szárazföldi Kína és Tajvan közötti kapcsolatokat Laj Csing-tö, a szigetország új elnöke. A függetlenségpárti politikus abban reménykedik, hogy a két ország közötti kapcsolatok rendezésével béke és jólét jöhet a térségre.

Laj Csing-tö, Tajvan új elnöke jóakaratát fejezte ki Kínával szemben és együttműködést ajánlott fel a két ország között – számolt be róla a Reuters. Laj békejobbot nyújtott Pekingnek, miután véget ért a szigetország körüli kétnapos kínai hadgyakorlat, amely során kínai vadászrepülőgépek többször is megsértették a tajvani légteret.

A kínai hadgyakorlatot Peking a tajvani de jure függetlenségét hirdető Laj május 20-i beiktatási beszédének fényében jelentette be. Laj beszédében kijelentette, hogy Tajvan és Kína között nincs alárendeltségi viszony, amit Peking úgy értelmezett, hogy Laj szerint Tajvan és Kína két különböző ország, miközben Tajvant Peking saját renitens, elszakadt tartományaként kezeli.

A Demokratikus Progresszív Párt (DPP) ülésén Laj arról beszélt, hogy Kínának Tajvannal közösen kell viselniük „a régió stabilitásának súlyos felelősségét”. Hozzátette, hogy várja a kölcsönös megértést és megbékélést Kínával kereskedelem és együttműködés révén, ami kölcsönös előnyöket teremt, valamint a béke és közös jólét felé mozdítja elő a két országot.

Vasárnap Tajpejbe érkezett az Egyesült Államok Képviselőházának hat képviselője, amely az első nagyobb diplomáciai találkozó volt William Laj januári megválasztása óta. Laj megköszönte az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség erőfeszítéseit a régió stabilitása érdekében. Ezt követően újabb amerikai kongresszusi delegáció érkezett Tajvanra, hogy kinyilvánítsa az Egyesült Államoknak a sziget iránti rendíthetetlen támogatását a kínai "agresszióval" szemben.

Az amerikai delegációt Michael McCaul, a washingtoni képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke vezeti. McCaul biztosította a tajvani elnököt arról, hogy az amerikai kongresszus továbbra is töretlenül támogatja ezt a "csodaszép szigetet" és kiemelte, hogy a delegációnak kétpárti, vagyis republikánus és demokrata párti törvényhozók is tagjai, érzékeltetve a teljes kongresszus támogatását.

Jelenleg nem ismert, hogy Kínának mi lesz a reakciója a tajvani elnök felvetésére. Azonban az ilyen diplomáciai utak után gyakran előfordul, hogy kínai repülőgépek belépnek Tajvan de facto légterébe, bár Kína mindig elkerüli a konfrontációt az Egyesült Államokkal, és csak a találkozó után szokta ily módon kifejezni az ellenértését.

Az elmúlt években jelentősen megnőtt a kínai hadgyakorlatok száma a térségben, amelynek két oka van: Hszi Csin-ping így szeretne erőt demonstrálni mind odahaza, mind pedig nyomást helyezni Tajvanra. A kínai elnök évente kijelenti, hogy akár katonai erővel is hajlandó lenne visszacsatolni a területet. A legutóbbi, Tajvan körüli kínai hadgyakorlat során a kínai partiőrség és a haditengerészet összesen 26 hadihajója és a légierő legalább 49 gépe mozgolódott a környéken, többen átlépték a Tajvani-szoros felezővonalát, ami de facto tengeri határként szolgál.

A kínai külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki az amerikai delegáció tajvani látogatása miatt. Mao Ning szóvivő úgy fogalmazott, hogy Kína "megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy határozottan megvédje nemzeti szuverenitását és területi integritását". Hozzátette: Kína ellenzi az Egyesült Államok és Tajvan közötti katonai kapcsolatokat és a sziget fegyverrel való ellátását.