A svájci békekonferencia kilátásai
A június közepén Svájcban megrendezésre kerülő békekonferencia eleve kudarcra van ítélve, mivel Oroszországot nem hívták meg, így a Zelenszkij-féle javaslat inkább nyugati békediktátumként értékelhető, mintsem tárgyalási alapként – véli Kis-Benedek József katonai szakértő.
A Bürgenstockban június 15-16-án tartandó békefórumra több mint 80 ország kapott meghívást, köztük az USA és Kína is, de az orosz-ukrán háború egyik fő szereplője, Oroszország távol maradásával a konferencia sikeressége megkérdőjeleződik. A szakértő szerint a tárgyalásokon körvonalazódó dokumentumok inkább diktátumként, mintsem valódi tárgyalási alapként szolgálhatnak.
Putyin orosz elnök nem valószínű, hogy elfogadná a javaslatokat, amit az is jelez, hogy az orosz kormány a 2022-es isztambuli tanácskozás során beterjesztett javaslatát "leporolta", amely egy minimális katonai erővel rendelkező, semleges Ukrajnát irányozott elő.
Az időközben történt változások ellenére, a nyugati álláspont erős maradt, amely az orosz inváziós erők visszaszorítását tűzte ki célul. Ezt támasztja alá Macron francia elnök berlini látogatása is, ahol a német-francia tengely megerősítése mellett kijelentette, hogy a béke nem jelent kapitulációt, hanem az országok határainak és szuverenitásának védelmét.
A francia elnök hozzátette, hogy a francia-német védelmi és biztonsági tanács keddi ülésén kiemelik Ukrajna támogatását, és minden forgatókönyvre felkészülnek a tartós béke érdekében.
A fronton az állóháborúhoz hasonló helyzet alakult ki, az oroszok lassan haladnak előre, az ukránok pedig több helyen visszaszorítják őket. A szakértő szerint az ukrán hadsereg előnyre tehet szert, ha engedélyt kapnak a Nyugattól kapott fegyverekkel orosz területet támadni, míg az oroszok a rabok bevonásával erősíthetik haderejüket. Rövid távon, azaz 1-2 éven belül, nem valószínű a béke megteremtése, inkább az állandósult konfliktushelyzet fenntartása várható.
A magyar kormány tiszteletreméltó kezdeményezésnek tartja a svájci békekonferenciát, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Gulyás Gergely miniszter is úgy vélik, hogy a konferencia értelme kérdéses, ha a háborúzó felek nem vesznek részt rajta.