Orosz hekkertámadás a magyar külügy ellen és az ukrán drónakciók hatása
A magyar külügyi rendszer elleni orosz hekkertámadás és annak következményei, valamint az ukrán drónakciók által okozott károk komoly kérdéseket vetnek fel mind a rendszer felkészültségét, mind a támadásokra adott reakciókat illetően, állítja Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő.
A 444.hu információi szerint a Direkt36 két évvel ezelőtti állításait megerősítő dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyek alapján orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózata ellen. Egy magyar titkosszolgálat vezetőjének levele is megerősíti a támadás tényét és az elkövetők kilétét.
Buda Péter szerint a támadás során a Külügyminisztérium teljes hálózata kompromittálódott, és a károkozás mértéke miatt a további vizsgálatokat értelmetlennek tartják. A szakértő úgy véli, a legrosszabb forgatókönyvvel kell számolni, és feltételezni kell, hogy a támadók mindenhez hozzáfértek, amit csak lehetséges volt. Az oroszok összességében évekig az „adatspájzban” voltak, és bár nem lehet pontosan rekonstruálni, mihez fértek hozzá, hírszerző szerveik nem a visszafogottságukról híresek.
Buda Péter kifejtette, hogy ha a teljes hálózat kompromittálódott, de a kormány szerint nem került érzékeny információ a behatolókhoz, az azt jelentené, hogy a Külügyminisztériumban nem keletkezik érzékeny információ, ami kérdéseket vet fel a minisztérium működésének hatékonyságával kapcsolatban. A szakértő szerint az oroszok érdeklődése inkább a NATO információs infrastruktúrájára való rálátás lehet, mint a magyar külügy titkai.
A nemzetbiztonsági szakértő hozzátette, hogy a támadás jelentősége abban is rejlik, hogy az Ukrajna elleni invázió előtt történt, és a megszerzett információk segíthettek az oroszoknak a háborús előkészületekben.
Buda Péter szerint a feltörés nem egyenértékű az adatlopással, de a kompromittálódott rendszerek jellege és száma alapján valószínű, hogy az orosz hírszerző szolgálatok nem gyakoroltak önmegtartóztatást, és amit hasznosnak találtak, azt el is vitték. A szakértő szerint a megszerzett információk zsarolási potenciált is jelenthetnek.
Buda Péter hangsúlyozta, hogy kibertámadás esetén az első számú feladat az elrettentés, és ebben a kontextusban kiemelte a magyar hálózat elleni támadást követő hazai csendet.
A 444.hu megpróbálta megszólaltatni Szijjártó Péter külügyminisztert, de a TEK rendőröket küldött a kollégáikra, így a miniszter elkerülte a kérdéseket.
Ezzel párhuzamosan, az Ukrinform jelentése szerint az ukrán öngyilkos drónok a háború egyik legfájdalmasabb ütését vitték be Oroszországnak: kilőtték az orszki szuperradart. Az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy a hétvége során a hírszerzés kamikaze drónjai megtámadták és csúnyán megrongálták az Orszk városa mellett található Voronyezs-M horizonton túli radart, amely az orosz rakétavédelem legfontosabb elemei közé tartozik. Az akció sikerességét fotók is bizonyítják. Az orszki állomás elleni akció azért is figyelemre méltó, mert a radar 1800 kilométerre van az ukrán határtól, és 6 ezer kilométeres hatósugarába Ukrajna is bőven beleesik. A hasonló radarok legismertebb képviselője az Észak-Ukrajnában található, már nem üzemelő Duga-1-es radarállomás.