A repülőgépeken tapasztalható erős turbulencia növekedhet
A Singapore Airlines múlt heti tragédiája után, amikor egy utas a fedélzeten halt meg és húsz embert még napokkal később is az intenzíven ápoltak, a Qatar Airways egyik járata is súlyos turbulenciát élt meg, melynek következtében többen megsérültek. A Dohából Dublinba tartó QR017-es járat Törökország felett rázkódott meg vasárnap, ami során tizenkét ember sérült meg, közülük nyolcan kórházi kezelésre szorultak.
A dublini repülőtéren a leszállást követően a sürgősségi szolgálatok már készenlétben vártak, beleértve a repülőtéri rendőrséget, a tűzoltóságot és a mentőszolgálatot is. A sérülések hat utast és hat személyzettagot érintettek.
Az utasok beszámolói szerint a turbulencia akkor következett be, amikor az övek bekötése nem volt kötelező, és éppen az ételek kiosztása zajlott, ami tovább fokozta a helyzet káoszát, hiszen az ételmaradékok szétszóródtak a repülőgép belsejében.
A személyzet sérülései voltak a legsúlyosabbak: egyikük arcát érte sérülés, másikukat a turbulencia felrántotta, majd a plafonról a földre csapódott, és egy légiutaskísérő karja is eltört a zűrzavarban.
A közelmúltbeli események fényében felvetődik a kérdés, hogy vajon növekedhet-e a repülőgépeken tapasztalható turbulencia gyakorisága. Paul Williams, a Readingi Egyetem légkörtudományi professzora szerint a klímaváltozás hatással van a turbulenciára, és a számítógépes szimulációk alapján a súlyos turbulenciás esetek száma a következő évtizedekben akár meg is kétszereződhet vagy megháromszorozódhat.
Mi az a turbulencia?
Nagyon leegyszerűsítve azt hívjuk turbulenciának, amikor az áramló közeg, jelen esetben a levegő fizikai jellemzői – például nyomás, sebesség – gyorsan, kaotikusan változnak. A repülésben többféle légköri turbulenciát tartanak számon, a leggyakoribb az úgynevezett mechanikus turbulencia, amelyet a talajfelszínen található elemek, például hegyvonulatok vagy épületek okoznak. Itt a földi objektumokat megkerülő levegőben alakulnak ki légörvények, és különösen felszálláskor, szeles időben lehet megtapasztalni repülés közben.
Szintén gyakran jelentkezik turbulencia akkor, amikor egy repülő emelkedés közben találkozik egy konvektív felhővel, amely az instabil légkörben a fel- és leáramlások révén alakul ki. Ilyen felhők például a gomolyfelhők és a többnyire ezekből kialakuló zivatarfelhők, ezek közül pedig értelemszerűen utóbbi tud veszélyesebb turbulenciát okozni. A zivatarok fejlődésekor a légtömegek intenzív fel- és leáramlásban vannak, és olyan extrém turbulencia is lehet bennük, amely akár kárt is tehet egy repülőben. A nagy nedvességtartalmuk miatt ugyanakkor ezeket észlelni is könnyű, így a repülők soha nem repülnek be zivatarfelhőkbe, hanem kikerülik azokat.
Van viszont a turbulenciának egy olyan típusa, amely majdnem ilyen veszélyes, ugyanakkor nem lehet így előrejelezni, ez az úgynevezett clear-air turbulence (CAT), amelyet magyarul a 2004-es Derült égből Pollyt parafrazálva akár derült égből turbulenciának is hívhatunk. Ezt a nevéhez hűen sem szabad szemmel, sem radarral nem lehet észlelni, és legtöbbször a rendkívül hosszú és széles, durván 12 és 18 kilométeres magasságok között található futóáramlatok mellett alakul ki a mozgó légtömegek sebessége közötti óriási különbség miatt.
Mit lehet tenni ellene?
A pilóták azon túl, hogy felkészülnek a releváns meteorológiai adatokból, aktívan figyelik a rádiót, és beköttetik az utasokat, leginkább úgy tudnak küzdeni a turbulencia ellen, hogy csökkentik a gép sebességét. Az emelkedés közben emellett más óvintézkedést is tesznek, amellyel garantálni lehet a hajtóművek működését, ha pedig már az utazómagasságon találkoznak erősebb turbulenciával, akkor a robotpilótát is át tudják állítani úgy, hogy a gép a lehető legjobban megtarthassa az aktuális magasságát.
De hogy jön ide a klímaváltozás?
Leginkább úgy, hogy egyre több olyan tanulmány jelenik meg, amelyben a kutatók azt pedzegetik, hogy az elmúlt években a klímaváltozás miatt megnőhetett a derült égből turbulencia kockázata. Egy idén januárban publikált kutatás szerint a repülők évente 68 ezerszer találkoznak mérsékelt vagy annál nagyobb turbulenciával, egy tavaly júniusi tanulmány szerint pedig a derült égből turbulencia előfordulása 1979 és 2020 között bizonyos helyeken 55 százalékkal nagyobb lett. Paul Williams, a Readingi Egyetem légkörkutatója a BBC-nek azt mondta, ennek hátterében röviden összefoglalva az áll, hogy a klímaváltozás miatt egyre nagyobb a hőmérséklet-különbség a futóáramlatok keletkezése mögött álló hideg és meleg légtömegek között, így ezek egyre instabilabbak.
Emellett felmerülhet az is, hogy a zivatarfelhőkhöz kapcsolható, villámlással járó viharok rendkívül erős turbulenciát tudnak okozni, az elmúlt években pedig több kutató felvetette, hogy az intenzívebb zivatarok mennyisége és a villámtevékenység is növekedhet a globális felmelegedés miatt. A sérülések és a halálos áldozatok a repülőgépeken ritkák, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség repülésért felelős elnöke a Guardiannek azt mondta, kereskedelmi járaton a múlt heti eset előtt utoljára 1997-ben halt meg valaki emiatt. A meteorológusok dolgoznak is módszereken, amelyekkel jobban meg lehetne jósolni a derült égből turbulencia előfordulását, esetleg a levegőben lehetne jó előre észlelni – utóbbiban a LiDAR, azaz a lézeres távérzékelés bizonyítottan segíthet, ez azonban a magas költségek és a nagy méret miatt egyelőre nem tökéletes megoldás a repülőknél.
: Interesting Engineering : article-2