Harmadik világháború kitörésének feltételei Moszkva szerint
Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke szerint, ha a NATO megtámadja Oroszország csapatait Ukrajnában, az harmadik világháborúhoz vezethet. Ezt a kijelentést Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter nyilatkozata váltotta ki, aki azt mondta, hogy ha Oroszország atomfegyvert vet be Ukrajnában, a NATO hagyományos eszközökkel fogja megtámadni az orosz csapatokat az országban.
Medvegyev reakciója arra a feltételezésre született, hogy az Egyesült Államok 2022 végén figyelmeztette Oroszországot, amikor az orosz vezetés állítólag az atomfegyver bevetését fontolgatta Ukrajnában. Az orosz politikus szerint az amerikaiak nem pontosan azt mondták, amit Sikorski, de elismerte, hogy valamilyen fenyegetést kaptak az Egyesült Államoktól.
Medvegyev hozzátette, hogy ha a NATO mégis csapást mér az Ukrajnában állomásozó orosz csapatokra, az háborúhoz vezetne. Kifejtette, hogy ha világháború törne ki, Lengyelország lenne az elsődleges célpont az orosz nukleáris csapásmérő erőknél, különösen, ha amerikai nukleáris fegyvereket fogadnának be területükre.
A lengyel-orosz ellenségeskedésre utalva Medvegyev megjegyezte, hogy a lengyelek "400 éve sértődöttek", ami valószínűleg a szmolenszki háborúra utal, amikor az orosz cárság megpróbálta elvenni Szmolenszket a Lengyel-litván uniótól. Dmitrij Medvegyev, aki korábban Oroszország elnöke volt, rendszeresen fenyegetőzik atomcsapással és harmadik világháborúval, de jelenlegi nyilatkozatait nehezen lehetne új eszkalációként értelmezni.
A Bild német portál információi szerint a NATO-hadseregek ukrajnai misszióra készülnek, ami további feszültséget okozhat az orosz–ukrán konfliktusban. A NATO egyre nagyobb szerepet vállalna az orosz–ukrán háborúból, többek között az ukrán fegyveresek kiképzésében, a fegyver- és lőszerellátás logisztikai láncainak átadásában, valamint a nyugat-ukrajnai légtér NATO általi védelmében.
Litvánia készen áll arra, hogy részese legyen egy olyan koalíciónak, amely ukrán területen folytathatna kiképzést, és ezt Franciaország vagy egy másik ország vezethetné. A Bild szerint több NATO-állam, köztük Nagy-Britannia, Kanada és Észtország is kész arra, hogy a jövőben nem csak az ukrán határra, hanem azon túlra is szállítson segélyt.
Lengyelország egy koalíción dolgozik Nyugat-Ukrajna „kiterjesztett légvédelmére”, bár ez még nem véglegesített. A berlini ukrán nagykövet, Olekszij Makejev kiemelte, hogy a „kiterjesztett légvédelem (...) emberek millióit védené meg a NATO és az EU határai közelében”. Azonban a NATO-tagállamok Ukrajnával kapcsolatos terveihez amerikai engedély szükséges, amely jelenleg nem áll rendelkezésre, és Olaf Scholz német kancellár kritikusan viszonyul az Ukrajnának nyújtott közvetlen segítséghez.