A következő magyar űrhajós kiválasztása és a külpolitikai nézeteltérések

Évtizedek óta először Magyarország ismét embert készül küldeni az űrbe. A szakértői bizottság végső döntése alapján a következő magyar űrhajós Tibor Kapu lehet, míg a tartalék űrhajós Cserényi Gyula lesz, mindketten a kiképzés utolsó szakaszát végzik, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a miniszter, mielőtt Brüsszelbe indult az EU Külügyminiszteri Tanácsának ülésére, elmondta, hogy Farkas Bertalan első magyar űrhajós után, 44 évvel, a következő magyar misszió már közel van, miután a kormány elindított egy nemzeti tudományos és űrkutatási programot a tudományos és ipari fejlesztések és eredmények előmozdítása érdekében, jelentette az MTI.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy a múlt évtizedek tapasztalatai és hagyományai alapján a magyar űripar az ország fejlett iparágai közé tartozik, és a végrehajtandó tesztek várhatóan nagyban hozzájárulnak a magas hozzáadott értékű, például az egészségtudományokhoz kapcsolódó high-tech szektorok fejlődéséhez.

A misszióban való részvételre összesen 240-en jelentkeztek, és egy összetett folyamat után a szakértők egy négyfős csoportot választottak ki, akik kiterjedt kiképzésen estek át, amely magában foglalta a űrdinamikától kezdve a könnyű repülőgépek pilótaképzésén át a különféle fizikai teszteket és tudományos munkát.

"A különböző kritériumok alapos mérlegelése után a szakértői bizottság tegnap este hozta meg végső döntését. Ennek értelmében a 32 éves fejlesztőmérnök, Kapu Tibor lehet a következő magyar kutató űrhajós. Eddig főként az autóiparban dolgozott, az akkumulátorfejlesztésre összpontosítva," mondta Szijjártó.

A misszió sikeres befejezése érdekében egy tartalék űrhajóst is kijelöltek: a 35 éves elektromérnök, Cserényi Gyula. Mindketten részt vesznek tehát a kiképzés utolsó szakaszában.

Szijjártó elmondta, hogy a kiképzés során nagyon komoly feladatokat kell végrehajtaniuk, mind fizikai, mind mentális állóképesség szempontjából, mivel a következő magyar űrhajósnak többek között ki kell bírnia, hogy 48 órán keresztül egy helyben üljön a Nemzetközi Űrállomásra tartó kapszulában.

A külügyminiszter közlése szerint a kiválasztott jelöltek hamarosan az Egyesült Államokba utaznak, ahol a NASA amerikai űrügynökség és az Axiom Space nevű cég végzi majd a kiképzésük utolsó szakaszát. "Mindketten ugyanazt a kiképzést fogják kapni, hogy ha bármilyen okból szükség lenne a cserére, az eddig végzett munka ne vesszen kárba," mondta.

A miniszter azt is elmondta, hogy a másik két jelölt, akik az utolsó pillanatig versenyben voltak, a földi támogató egység vezető tagjaiként segítik majd a missziót. "Gratulálunk a kiválasztottaknak, és őszintén reméljük, hogy a misszió olyan sikeres lesz, mint 44 évvel ezelőtt. Farkas Bertalan után hamarosan egy másik magyar is űrhajósként repül az űrbe kutatóként," mondta.

A négy űrhajósjelöltet először a Külgazdasági és Külügyminisztériumban mutatták be tavaly márciusban: Kapu Tibor fejlesztőmérnök, Cserényi Gyula elektromérnök, Szakály András szerkezeti mérnök és Dr. Schlégl Ádám ortopéd sebész.

Azonban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem csak az űrprogrammal kapcsolatos fejleményekről számolt be, hanem részt vett az EU Külügyminiszteri Tanácsának ülésén Brüsszelben is, ahol Magyarország külpolitikája némi ellentmondást váltott ki. Litvánia külügyminisztere, Gabrielius Landsbergis szerint Magyarország túl messzire ment az EU külpolitikai döntéseinek megvétózásával. Landsbergis szerint az EU-nak meg kell találnia a módját annak, hogy kikerülje ezeket az akadályokat, mivel Magyarország blokkolja az EU katonai segítségnyújtását Ukrajnának, az EU-tagsági tárgyalások megkezdését Kijevvel, valamint döntéseket Grúziával és Örményországgal kapcsolatban .

Szijjártó Péter a találkozón részt vett, de nem kívánt nyilatkozni a sajtónak. Ez nem az első alkalom, hogy Landsbergis kritizálta a magyar külpolitikát; 2022-ben azt állította, hogy a magyar kormány orosz narratívát használ, amikor azt állítja, hogy a szankciók nem működnek . Az Észt és Olasz külügyminiszterek is hasonló aggodalmakat fejeztek ki a találkozó előtt. Az észtek külügyminisztere, Margus Tsahkna például azt mondta: "Minden alkalommal, amikor idejövünk, meg kell győznünk Magyarországot arról, hogy ne blokkolja a nagyon fontos kezdeményezéseket." Az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani is úgy nyilatkozott, hogy ellenzik a blokkolást és tovább akarnak lépni .

Szijjártó Péter a brüsszeli találkozón kifejtette, hogy elfogadhatatlannak tartja az európai kötelező katonai szolgálat bevezetésére vonatkozó "őrült ötleteket". A miniszter szerint a résztvevők többsége több pénzt és több fegyvert szeretne Ukrajnának küldeni. Úgy véli, hogy a kötelező európai katonai szolgálat bevezetésével, a földrajzi közelség miatt, közép-európai fiatalokat, köztük magyarokat küldenének a frontvonalra. "Nem akarjuk, hogy magyar emberek legyenek az ukrán-orosz háború frontvonalán, és nem akarjuk, hogy magyar fiatalokat vigyenek Ukrajnába, mert ez nem a mi háborúnk, és semmi közünk hozzá" – mondta. Az EU tagállamai múlt kedden megegyeztek abban, hogy az orosz központi bank befagyasztott vagyonából származó nyereséget Ukrajna segítésére használják fel – főként katonai segítségnyújtásra. Az EU Tanácsa (a tagállamok miniszterei) közleménye szerint a pénzt Ukrajna hadseregének támogatására, védelmi iparának megerősítésére és az ország újjáépítésére fogják felhasználni .

A külügyminiszter elmondta, hogy hétfői találkozón kollégái kedvezően nyilatkoztak egy olyan kezdeményezésről, amely szerint a NATO tagállamainak le kellene lőniük az orosz rakétákat Ukrajna területén. Úgy véli, hogy az ilyen kijelentések veszélyes és tragikus következményekkel járhatnak .

Szijjártó továbbra is ellenezte az Oroszország elleni 14. szankciós csomag tervezetét. Elmondta, hogy nagy nyomás alatt állt, de kiállt a kormány álláspontja mellett azzal kapcsolatban, hogy további 6,5 milliárd eurót bocsássanak ki az Európai Békealapból a fegyverszállításokhoz Ukrajnába .

"És ezen nagy volt a felfordulás, mivel a német, litván, ír, lengyel és más kollégák rám támadtak ebben a kérdésben, de ez nem tudott meggyőzni minket az álláspontunkban (...)," mondta .

Eközben a találkozó előtt beszélve a litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis azt mondta: Magyarország túl messzire ment a vétóival, ami gyengíti az EU erőfeszítéseit, hogy jelentős szerepet töltsön be a külpolitikában. "Utánanéztünk, és úgy tűnik, hogy az EU Ukrajnával kapcsolatos határozatainak körülbelül 41%-át blokkolta Magyarország," mondta. "Ez nagyon, nagyon messzire ment," tette hozzá Landsbergis. "Meg kell találnunk a módját, valóban, mint közösség, hogy kikerüljük ezt" .

A Telex angol nyelvű hírlevele gyors, pontos és pártatlan híreket kínál Magyarországról és a magyar külpolitikáról.