Magyarország túl messzire ment az EU-s vétókkal, állítja a litván külügyminiszter
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint Magyarország a vétóival jelentősen gyengíti az Európai Unió külpolitikai szerepvállalását.
A litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis kijelentette, hogy az Európai Unió döntéshozatali folyamatát egyetlen ország, Magyarország blokkolja, ami ellenzi az EU külpolitikai befolyásának erősítésére irányuló törekvéseket. Landsbergis a brüsszeli uniós külügyminiszterek találkozóján beszélt erről, amelyet a Reuters hírügynökség számolt be.
Az EU-nak minden tagállam egyhangú támogatása szükséges a külpolitikai döntések meghozatalához, azonban a litván miniszter szerint Magyarország több fontos kérdésben is akadályozza az előrehaladást. Ilyenek például az Ukrajnának nyújtott uniós katonai segély, Kijev uniós tagsági tárgyalásainak megkezdése, valamint Grúzia és Örményország helyzetével kapcsolatos döntések.
Landsbergis hangsúlyozta: "Utánanéztünk ennek, és úgy tűnik, hogy az Ukrajnáról szóló uniós határozatok mintegy 41 százalékát Magyarország blokkolta. Ezzel már nagyon-nagyon messzire ment. Meg kell találnunk a módját, mint közösségnek, hogy ezt megkerüljük".
A litván külügyminiszter nem az egyetlen, aki aggodalmát fejezte ki a magyar állásponttal kapcsolatban. A találkozón Margus Tsahkna észt külügyminiszter is kritizálta Magyarországot, mondván, hogy minden egyes alkalommal meg kell győzniük, hogy ne akadályozzák meg a fontos kezdeményezéseket. Antonio Tajani olasz külügyminiszter szintén ellenzi a magyar vétókat, amiről a sajtónak nyilatkozott.
A találkozón jelen volt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is, aki saját beszámolójában kiemelte, hogy a háborús helyzet és hangulat fokozódik a miniszterek körében, és "őrült ötletek" is elhangzanak. Szijjártó szerint a több fegyver és pénz Ukrajnának való küldése csak még több halált és pusztítást eredményezne. A miniszter úgy fogalmazott, hogy "a kommunista NDK határain voltak utoljára ilyen jelenetek", utalva ezzel arra, hogy erőszakkal tartják vissza azokat az embereket, akik el akarják hagyni az országot. Szijjártó hangsúlyozta, hogy nem akarják, hogy a magyar fiatalokat Ukrajnába vigyék, és hogy a háborúhoz semmi közük.
Szijjártó Péter szerint Magyarország nem támogatja a 14. szankciós csomagot, mert az ellentétes Magyarország érdekeivel és veszélybe sodorná a magyar energiabiztonságot. Emellett Magyarország továbbra is blokkolja az Európai Békekeret 6,5 milliárd eurós, fegyvervásárlások finanszírozására szolgáló részét. A külügyminiszter beszámolója szerint több miniszter, köztük a német, a litván, az ír és a lengyel külügyminiszterek "kiabáltak" vele, de ő csak annyit mondott nekik, hogy "békét kell teremteni, be kell fejezni az öldöklést, meg kell állítani az eszkalációt".
Szijjártó Péter hozzátette, hogy az európai választásokon, június 9-én "mindennek az őrületnek az emberek véget vethetnek". Korábban, 2022-ben Landsbergis már kritizálta a magyar kormányt, amiért szerinte orosz narratívát használtak, amikor azt állították, hogy a szankciók nem működnek.
Az uniós tagállamok múlt hét kedden úgy döntöttek, hogy a befagyasztott orosz jegybanki vagyon profitjából segítik meg Ukrajnát – főleg katonailag. Az EU (tagállami miniszterekből álló) Tanácsának közleménye szerint a pénzt Ukrajna katonai támogatására, az ukrán védelmi ipar megerősítésére és az ország újjáépítésére használják.
Szijjártó Péter a brüsszeli találkozó utáni sajtótájékoztatón kifejtette, hogy elfogadhatatlannak tartja a kötelező európai sorkatonaság bevezetéséről szóló javaslatokat, és hangsúlyozta, hogy nem akarják látni magyar embereket az ukrán-orosz háború frontvonalában. A külügyminiszter szerint a találkozón kollégái pozitívan beszéltek egy olyan kezdeményezésről, amely arról szólna, hogy „NATO-tagországok lőjék le Ukrajna területe fölött az orosz rakétákat”, amit ő veszélyesnek és tragikus következményekkel járónak ítélt meg. A tizennegyedik szankciós csomag tervezetét továbbra sem támogatja, és a hétfői találkozón kollégái, köztük a német, a litván, az ír és a lengyel külügyminiszterek nyomást gyakoroltak rá, de álláspontjukat nem tudták megváltoztatni.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kötelező európai sorkatonaság bevezetéséről szóló ötletek arra szolgálhatnak, hogy közép-európai, köztük magyar fiatalokat küldjenek az ukrán emberveszteségek pótlására, ami elfogadhatatlan a magyar kormány számára. A miniszter határozottan felszólította azokat az európai politikusokat, akik kötelező sorozáson gondolkoznak, hogy azonnal fejezzék be, és "El a kezekkel a közép-európai fiataloktól, el a kezekkel a magyar fiataloktól!".