Landsbergis: Megoldást kell találni a magyar problémára
Az Európai Unióban Magyarország 41 százalékban blokkolja az Ukrajnával kapcsolatos határozatokat, ami miatt Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint sürgősen megoldást kell találni erre a helyzetre.
Gabrielius Landsbergis, Litvánia külügyminisztere Brüsszelben kifejtette, hogy a magyar kormány "szisztematikusan blokkol minden olyan európai uniós szintű erőfeszítést, amely Ukrajna támogatására irányul az Oroszország elleni háborúban." A miniszter szerint a magyar hozzáállás már "rendszerszintű megközelítésként" értelmezendő, amely ellentétes az EU azon törekvéseivel, hogy értelmes szerepet vállaljon a külügyek terén. Landsbergis hangsúlyozta, hogy a problémára megoldást kell találni.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője a gázai konfliktusról és az orosz–ukrán háborúról beszélt újságíróknak Brüsszelben. Ukrajnával kapcsolatban elmondta, hogy a helyzet a frontvonalon nagyon súlyos, Oroszország fokozza támadásait, és mindkét fronton növekszik az áldozatok száma. A harkivi barkácsáruház elleni szombati támadást a háborús bűnök és az orosz atrocitások újabb példájaként említette.
Annalena Baerbock, Németország külügyminisztere a tanácskozásra érkezésekor hangsúlyozta, hogy az ICJ döntését Izraelnek végre kell hajtania, és le kell állítania a Gázai-övezet déli részén zajló katonai offenzívát. Baerbock kiemelte, hogy a nemzetközi humanitárius jog mindenkire vonatkozik, beleértve Izrael háborús magatartását is. Ukrajnával kapcsolatban bejelentette, hogy Németország további 60 millió eurós humanitárius segélyt nyújt a háború sújtotta ország keleti felének. A német politikus szerint Kelet-Ukrajnában még mindig mindenből hiány van, és az emberek több mint két és fél éve szenvednek az orosz terrorista megszállás alatt.
Az Európai Unió azonban szembesül azzal a problémával, hogy nem tudja tartani az Ukrajnának tett ígéreteit a tüzérségi lőszerutánpótlásával kapcsolatosan. Az EU 2024 márciusára egymillió tüzérségi lőszert ígért Ukrajnának, de végül ennek töredékét sem szállították le, ami komoly arcvesztés lehet a vége. A gyártási folyamat akadozik, és a kimerült nemzeti készleteket nem sikerült pótolni újonnan gyártott tüzérségi lőszerekkel. A lőpor és robbanószer hiánya miatt lassan halad a tüzérségi lőszerek robbanófejének és póthajtásának gyártása, és a nagy hatótávolságú rakéták utánpótlása is akadozik.
Az EU most azon dolgozik, hogy 2025 végére már évi 2 millió tüzérségi lőszert legyen képes gyártani, de a TNT, HMX, RDX előállítása továbbra is olyan lassan halad, hogy több fegyergyártó is kétkedik azzal kapcsolatosan, hogy tartható lesz az ütemterv. Jelenleg mindössze három olyan üzem van Európában, ahol nagy mennyiségben lehet gyártani ilyen robbanószereket, illetve épül még egy negyedik Magyarországon is, de az Economist szerint itt csak 2027-ben indul meg a gyártás. A környezetvédelmi és biztonsági előírások, illetve a munkerőhiány miatt ráadásul még több akadály gördülhet a gyártók elé.
A lap végül azt írja, még ha sikerül is az EU most még túlságosan optimistának tűnő célkitűzése a lőszerek gyártásával kapcsolatosan – mondjuk ázsiai import segítségével – lehet, hogy már túl késő lesz Ukrajna utánpótlása szempontjából. Jelenleg ugyanis nagyon úgy néz ki, Oroszország nagyszabású offenzívát kezdett, melynek célja a Donbasz és Harkiv északi részének bekebelezése.