Korrupciós botrány lengyel politikusok körében
Lengyelországban korrupciós botrány tört ki a Jog és Igazságosság (PiS) egyik kisebb koalíciós partnerénél, a Szuverén Lengyelországnál, ami rosszkor jött a párt számára az európai parlamenti választások előtt.
A Politico szerint a botrány középpontjában Zbigniew Ziobro áll, aki 2015 és 2023 között töltötte be az igazságügy-miniszteri és főügyészi posztot. Egy volt munkatársa, Tomasz Mraz vádolja azzal, hogy Ziobro politikai célokra használta fel azokat a forrásokat, amelyeket eredetileg bűncselekmények áldozatainak kompenzációjára szántak.
Mraz szerint a pénzek kiosztását szabálytalanul kezelték, és a döntésekben Ziobro volt a fő döntéshozó. Azt is állítja, hogy a Szuverén Lengyelország politikusainak előírták, mennyi pénzt használhatnak fel az alapból politikai céljaikra.
A szivárogtató több mint 50 órányi beszélgetést rögzített különböző tisztviselőkkel, de Ziobróval nem. A Szuverén Lengyelország a vádakat „képtelenségnek” és „manipulációnak” nevezte, és azt állították, hogy a cél a párt politikusainak „brutális megtámadása”.
Az ügyészség szerint Ziobro alatt mintegy 285 millió złoty (több mint 25,5 milliárd forint) összeggel élhettek vissza politikai célokra az Igazságügyi Alapból. Vizsgálják azt is, hogy az alap pénzeit felhasználták-e a Pegasus kémszoftver megvásárlására, amelyet a PiS-kormány állítólag ellenzéki politikusok megfigyelésére használt.
Donald Tusk, a jelenlegi miniszterelnök, a botrány kapcsán úgy nyilatkozott, hogy ha a vallomás hiteles, akkor egy szervezett bűnözői csoporttal állunk szemben, amelyet a főügyész vezetett. A botrány különösen rossz időben érte a PiS-t, mivel az európai parlamenti választások hajrájában az első helyért versenyeznek a Tusk-féle Polgári koalícióval.
Az IBRiS felmérése szerint a Polgári koalíció 34%-kal vezet, míg a PiS 33%-on áll, így a korrupciós ügy jelentős hatással lehet a választási eredményekre. A Tusk-kormány igyekszik kihasználni a helyzetet a kampányban, és az igazságügy-miniszter, Adam Bodnar újabb részletek felfedését ígérte az üggyel kapcsolatban.
Zbigniew Ziobro az év elején eltűnt a nyilvánosság elől, mivel rákos megbetegedése miatt kezelésekre szorul. Az új igazságügyi miniszter, Adam Bodnar, aki egyben az ország főügyésze is, a CEU Demokrácia Intézet paneljén tartott előadást arról, hogy haladnak a munkával, és milyen kihívásokkal néznek szembe a jogállamiság visszaépítésében.
Bodnar kiemelte, hogy a jogállamiság helyreállításának egyik legfontosabb eleme a bírói testület reformja, amelyet a PiS-kormány politikailag befolyásolt. A cél az, hogy visszatérjenek a 2017 előtti gyakorlathoz, amikor még a bírói szervezetek választottak elnököket maguk közül. A kormánykoalíció többek között az Európai Emberi Jogi Bíróság és a Velencei Bizottság ajánlásait veszi alapul a jogállamiság visszaépítéséhez.
A kormánykoalíció és a köztársasági elnök, Andzrej Duda közötti konfliktus miatt bizonyos törvényeket csak Duda 2025-ig tartó mandátumának lejárta után fognak tudni beiktatni. Bodnar szerint a felelősségre vonás kérdése is fontos, és elképzelhetőnek tartja, hogy büntetőjogi kategóriás perek indulnak olyan esetek miatt, amelyekben sikkasztottak, vagy a demokratikus intézményrendszert támadták.
Az új kormány a közmédia terén is változásokat hajtott végre, ahol a kulturális és örökségvédelmi miniszter, Bartlomiej Sienkiewicz, felszámolási eljárást indított, és új, független újságírókat neveztek ki. Bodnar szerint a cél nem az volt, hogy a jelenlegi kormánynak kényelmes médiumot alakítsanak ki, hanem hogy független és magas szakmai színvonalon dolgozó újságírók kerüljenek a közmédiába.
A lengyel jogállamiság helyreállítása nemcsak Lengyelország számára fontos, hanem az EU és Magyarország számára is tanulságokkal szolgálhat. A lengyel kísérletezésből az EU is tanulhat, például arról, hogy milyen keretek között hogyan lehet gyakorlatban alkalmazni a különböző cikkelyeket, mint például a 7-es cikkely szerinti jogállamisági eljárását.