Megvan a következő magyar űrhajós
Rendkívüli bejelentést tett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter: kiválasztották a Magyar Űrhajós Program (Hunor) két jelöltjét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten jelentette be, hogy megtörtént a Magyar Űrhajós Program (Hunor) két jelöltjének kiválasztása. A két szerencsés, akik a Nemzetközi Űrállomáson végezhetnek kutatómunkát, Kapu Tibor, a 32 éves gépészmérnök, valamint tartalékosként Cserényi Gyula, a 35 éves erősáramú villamosmérnök.
Kapu Tibor a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, és a gyógyszeriparban, valamint hibrid autók akkumulátorainak fejlesztésén dolgozott, továbbá űrhajósok sugárzásvédelmét szolgáló fejlesztéseken is részt vett. Emellett ejtőernyősként is tapasztalatokat szerzett, hiszen már 38 ugrást hajtott végre. A kormányzat által indított nemzeti kutatóűrhajós program keretében ő lehet az új magyar űrhajós.
Cserényi Gyula a Robert Bosch vállalat ipartelepén felelt a magasfeszültségű elektromos hálózat üzemeltetéséért, és az akadályfutás az első számú sportja az elmúlt években. Ő lesz Kapu Tibor tartaléka, és szintén részt vesz a kiképzés utolsó fázisában.
Ferencz Orsolya korábban elmondta, hogy a kiválasztott két űrhajós kiképzése az Egyesült Államokban fog folytatódni. A küldetésre összesen 240-en jelentkeztek, négy jelölt került a végső válogatásba. A kiválasztottak az Egyesült Államokban folytatják kiképzésüket a NASA és az Axiom Space segítségével. Az Index által készített interjúkban a négy űrhajósjelölt beszélt arról, hogyan kerültek be az űrhajós programba, milyen kiképzésen esnek át, és hogy milyen szerepet tölthetnek be a magyarok az űriparban. Az interjúk során először Cserényi Gyulával és Szakály Andrással, majd Kapu Tiborral és Schlégl Ádámmal beszélgettek. Az indulás időpontja még nem ismert. A döntést a szakértői bizottság hozta, és végleges.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a magyar űripar a fejlett nemzeti iparágak közé tartozik az elmúlt évtizedes tapasztalatok és hagyományok alapján, a tesztek pedig nagymértékben segíteni fogják a magas hozzáadott értékű, high-tech szektorok, például az egészségtudomány fejlődését. A miniszter aláhúzta, hogy a következő magyar űrhajósnak ki kell bírnia a mintegy 48 órás utat is, amelyet egy kapszulában szinte egy helyben kell eltölteni, amíg a Nemzetközi Űrállomást elérik. A még az utolsó pillanatig versenyben lévő másik két jelölt a misszió munkáját majd a földi támogató egység vezető munkatársaként fogja segíteni. Gratulálunk a két kiválasztottnak, a repülő, illetve a tartalék űrhajósnak is, és reméljük, hogy ez a küldetés is legalább annyira sikeres lesz majd, mint Farkas Bertalan 44 évvel ezelőtti missziója.
Kapu Tibor a hvg360-nak adott interjúban elmondta, hogy a kiképzés során szerzett tudásuk nem teszi őket szakértőkké, de el kell érniük azt a szintet, hogy az összes tudományterületen megoldást találjanak a váratlan helyzetekre. Ő és Cserényi Gyula részt vesznek majd egy képzésen Houstonban, az Axiom Space, és Kölnben, az Európai Űrügynökség központjában is. Kapu Tibor szerint a magyar űrhajósprogram üzenete az, hogy a gyerekek higgyék el, ha dolgoznak, akkor ki tudják magukból hozni a legtöbbet, és valóra válthatják az álmukat. Az alapképzés legizgalmasabb feladatának a Gripen-repülést tartotta, amely során komoly orvosi felmérések készültek. A félelemről szólva Chris Hadfield kanadai asztronautát idézte, aki szerint az ember akkor fél, ha nem ismeri a dolgokat. Kapu Tibor szerint nem akkora truváj magyar űrhajósnak lenni, mint Farkas Bertalan idejében volt, és nem várja, hogy az országban körbehordozzák őket. Az űrhajós-jelölt a Blikknek elárulta, hogy a jelentkezési határidő utolsó napján, az utolsó órákban adta le jelentkezését, és ha lesz egy kis szabadidő az űrállomáson, azt a kupola ablakánál tölti majd, amit nagyon vár. Kapu Tibor és Cserényi Gyula egy magyar team kíséretében hamarosan utazni fognak az Egyesült Államokba, ahol folytatják kiképzésüket, és a "start-ablak" az év végétől a jövő év elejéig várható.