Gitanas Nauséda újra elnök Litvániában
A litván választók ismét Gitanas Nausédát választották meg államfőnek a vasárnapi második fordulóban, ahol jelentős fölénnyel győzedelmeskedett kihívója, Ingrida Šimonytė jelenlegi miniszterelnök felett.
A hivatalban lévő litván elnök, Gitanas Nauséda nyerte a litvániai államfőválasztás második fordulóját, ahol a voksok több mint 98 százalékos feldolgozottsága mellett 75,55 százalékot szerezve biztosította helyét az ország élén, míg Šimonytė csupán 22,92 százalékot ért el. A választási részvétel 49 százalék volt a 2,8 milliós országban.
A május 12-én tartott első fordulóban Nauséda már vezetett a szavazatok 44,19 százalékával, míg Šimonytė a voksok 19,78 százalékát kapta meg. „A választók nagy bizalmat szavaztak nekem, és tisztában vagyok vele, hogy ezt meg kell becsülnöm” – nyilatkozta Nauséda újságíróknak Vilniusban, hozzátéve, hogy öt év tapasztalatával megfelelően kívánja használni a felhatalmazást, mindenekelőtt a litván nép jóléte érdekében.
A két jelölt több kérdésben, mint például biztonsági kérdésekben és külpolitikában, ugyanazt az álláspontot képviseli, mindketten támogatják például, hogy Litvánia a bruttó hazai terméke (GDP) 2,75 százalékról 3 százalékára emelje védelmi kiadásait. Azonban az abortuszhoz való jog és az azonos neműek élettársi kapcsolatának elismerésében eltérő nézeteket vallanak; a liberálisabb Šimonytė és a konzervatívabb Nauséda már 2019-ben is szemben álltak egymással az elnöki székért.
Az államfő Litvániában nem csupán ceremóniális szerepet tölt be, hanem végrehajtó hatalommal is rendelkezik. A fegyveres erők főparancsnoka, a legfelső védelmi és nemzetbiztonsági testület vezetője, valamint az EU- és NATO-csúcstalálkozókon is ő képviseli az országot. Emellett a kormánnyal közösen alakítja ki az ország kül- és biztonságpolitikáját, vétójogot gyakorolhat a törvények felett, és beleszólása van a legfőbb köztisztviselők, mint például a bírák, a legfőbb ügyész és a jegybankelnök kinevezésébe.
A biztonságpolitikai kérdésekben Nauséda elnöksége alatt Litvánia része lehet egy nagyszabású regionális védelmi kezdeményezésnek. Lengyelország a Keleti Pajzs elnevezésű projektjével csatlakozni kíván a Litvánia, Lettország és Észtország által tervezett határvédelmi vonalhoz, hogy közös rendszer jöjjön létre az Európai Unió (EU) keleti határán. A Keleti Pajzs a Balti Nemzetvédelmi Vonal nevű projekttel együttműködve 2028-ig a keleti határ mintegy 700 kilométeres szakaszán, beleértve a fehérorosz határ 400 kilométeres szakaszát, egy összehangolt védelmi rendszert hoz létre, amely magában foglalja a már álló acélkerítéseket is. A projekt célkitűzéseit a NATO-ban és az EU-ban is bemutatják, összhangban állva azok elrettentő és védelmi terveivel. A pajzs keretében egyes helyeken előkészítik a terepet aknamezők létesítésére is, amelyeket csak "a háború elkerülhetetlensége esetén" telepítenének.