Ahol az állami tévé hirdeti a külföldi munkát – a Fülöp-szigeteki vendégmunkások helyzete Magyarországon

Szűk egy éve a Fülöp-szigeteki állami tévében egy különös riport került adásba, amely a magyarországi munkalehetőségekről számolt be, és arról, hogy Magyarországnak körülbelül tízezer filippínó munkásra lenne szüksége. A műsor azt is bemutatta, hogyan lehet munkára jelentkezni, és milyen követelményeknek kell megfelelni. A riport azt is jelezte, hogy a Fülöp-szigetek számára fontos, hogy minél több vendégmunkást küldjön Európába.

Magyarországon a munkaerőhiány évek óta problémát jelent a cégek számára, ezért a kormány is örömmel fogadja a vendégmunkásokat. A vendégmunkások száma jelenleg 100–120 ezer között van, és a beruházások miatt a következő években további félmillió munkáskézre lehet szükség. A Fülöp-szigetekről és Vietnámból érkező munkaerő alkalmazása egyre népszerűbb, és a magyar kormány 2021-ben nyitotta meg előttük a kapukat. A vendégmunkások jelenléte nemcsak számuk, hanem a körülöttük kialakult összetett nemzetközi gépezet miatt is feltűnő.

A Fülöp-szigetek gazdaságát ma is a mezőgazdaság határozza meg, a feldolgozóipar csak a gazdaság 17 százalékát teszi ki. A gyarmati múlt és az amerikai függőség miatt az ország nem tudott iparosodni, mint a régió többi állama. A szegénység és a munkanélküliség magas szintje miatt sokan választják a külföldi munkavállalást, és az állam is ösztönzi ezt a tendenciát. Jelenleg körülbelül kétmillió filippínó dolgozik külföldön, akik jelentős gazdasági hatással bírnak, hiszen a GDP 9 százalékát utalják haza.

A Fülöp-szigeteken a turizmus és a szolgáltatások exportja is fontos gazdasági tényező, de a külföldi befektetések terén még mindig elmaradás tapasztalható. A kormányzati szabályozások miatt bizonyos iparágakban a külföldiek nem rendelkezhetnek 40 százaléknál nagyobb részesedéssel.

A Magyarországra érkező Fülöp-szigeteki vendégmunkásoknak szigorú feltételeknek kell megfelelniük. Sokan hitelt vesznek fel a toborzási díj kifizetésére, és a kétéves itt tartózkodásuk jelentős részét az adósság törlesztésére fordítják. A munkaerő-közvetítők szerint a Fülöp-szigeteki munkavállalók termelékenyebbek lehetnek a magyar munkaerőnél, de a vendégmunkások élethelyzete is eltérő, ami magyarázhatja ezt a különbséget. A jó marketing mellett a Fülöp-szigeteki munkaerőt az állam is szigorúan szabályozza, ami korlátozza a munkahelyváltás lehetőségét. Az elmúlt időszakban a magyar munkaadók már kezdik felismerni, hogy a Fülöp-szigeteki munkavállalók sem szuperhősök, és a kezdeti marketinghatás után most már a valós kép kezd kirajzolódni.