Bódi Mária Magdolna, a mártír, akit a Vatikán elismer

Ferenc pápa mártírrá nyilvánította Bódi Mária Magdolnát, ezzel elősegítve szentté avatási folyamatát, amely már 1945 óta tart.

Ferenc pápa hivatalos pápai dekrétummal ismerte el mártírként Bódi Mária Magdolnát, akit 1945-ben szovjet katonák öltek meg. Ez a lépés fontos állomása a szentté avatási folyamatnak, amely halála után hosszú ideig stagnált, és az erről szóló dokumentumok is elvesztek.

Bódi Mária Magdolna 1921. augusztus 8-án született Szigligeten, cselédsorban élő szülei miatt házasságon kívül. Édesapja menekültként érkezett Magyarországra, és mivel nem köthettek hivatalos házasságot, Bódi házasságon kívül született.

A hit iránti szeretetét köveskáli iskolájában fedezte fel, és intenzív vallásos életet élt a katolikus hit jegyében. Tizenhét éves korában érezte meg a hivatást a vallásos életre, de a szülei házassági helyzete miatt nem léphetett be rendbe. A Nitrokémia Rt. munkásnőjeként és a Katolikus Dolgozó Lányok Országos Szövetségének tagjaként ismert volt nyugodt természetéről és hite iránti elkötelezettségéről.

Bódi 1941-ben fogadalmat tett a szüzességre, és 1942-ben csatlakozott a Mária Kongregációhoz. Gyakran imádkozott azért, hogy fiatalon haljon meg, és ezzel közelebb hozza a fiatalokat Istenhez.

1945 márciusában a második világháború harcai során a szovjet Vörös Hadsereg és Hitler csapatai közötti összecsapások Litérre is eljutottak. Március 23-án Bódi egy csoport nővel együtt szovjet katonák támadásának lett az áldozata. Megpróbált ellenállni és elmenekülni, de nem sikerült neki. A katonák többször meglőtték, miközben állítólag ő társait és édesanyját akarta megvédeni és Istenhez fohászkodott. Halála előtt még azt mondta: „Uram, vedd el az életemet!”, miközben egy rózsafüzért tartott a kezében.

A szentté avatási folyamatot Mindszenty József kezdeményezte 1945-ben, majd Szendi József püspök folytatta 1990-ben. A folyamat egyházmegyei szakasza 2016-ban zárult le, és 2017-ben Márfi Gyula érsek adta át a dokumentumokat a vatikáni Szenttévatási Kongregációnak. A Kongregáció dönthet a boldoggá, majd később a szentté avatásról, de a végső szót maga a pápa mondja ki. Halála körülményeinek tisztázása érdekében Mindszenty József akkori veszprémi püspök vizsgálatot indított és kezdeményezte Bódi Mária Magdolna szentté avatását. A dokumentumok végül nem jutottak el Rómába, és igaz az eljárás 1990-ben újraindult, de nem volt elegendő irat az eljárás lefolytatásához. 2010-ben a veszprémi székesegyház irattárából váratlanul előkerült a latin nyelvű iratcsomó, ami új lendületet adott az ügynek.