Európa déli végein egy szó miatt borulhat minden – Nincs újabb EU-tag?
Az északmacedón jobboldal választási győzelme újraélesztette a több évtizedes névvitát Görögországgal és Bulgáriával, ami távolabb sodorja az ország Európai Unióhoz való csatlakozásának lehetőségét.
Az északmacedón jobboldal elnök- és parlamenti választási győzelme után ismét feléledt a névvita a volt jugoszláv tagköztársaság és Görögország között a Macedónia/Makedónia földrajzi név használatáról. Az újonnan megválasztott államfő, Gordana Sziljanovszka-Davkova hivatali esküjében a „Macedónia” nevet használta, ami ellentétes a 2019 óta hivatalos „Észak-Macedónia” megnevezéssel. Görögország és Bulgária jóváhagyása nélkül azonban az EU-csatlakozás nem lehetséges, így a helyzet bonyolódik.
Nagyarányú jobboldali győzelem
A május 8-i választásokon a jobboldal diadalmaskodott. Az államfőválasztáson Sziljanovszka-Davkova 69 százalékkal nyert, míg a parlamenti választásokon a Te Macedóniád szövetség, melynek vezető ereje a VMRO–DPMNE, 43 százalékkal győzött. Az SDSM párt megalázó vereséget szenvedett, az elnökválasztáson jelöltjük, Stevo Pendarovszki csak 30 százalékot ért el, a parlamenti választásokon pedig 15 százalékot kaptak.
Újra feléledt a görögökkel folytatott névvita
A névvita újraéledése a jobboldali kormányok hatalomra kerülésével vált aktuálissá. A Preszpa-egyezmény értelmében az ország neve Észak-Macedóniára változott, de a jobboldal ezt sosem fogadta el. Az új elnök, Sziljanovszka-Davkova esküjében a „Macedónia” kifejezést használta, amiért Görögország tiltakozott, és a görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz szerint ez „jogellenes és elfogadhatatlan” cselekedet, ami miatt Athén blokkolni fogja az uniós csatlakozást.
Bulgária is akadályt emel
A NATO-csatlakozás 2020-ban megtörtént, az EU-tagság azonban még várat magára. Franciaország 2019-ben megakadályozta a csatlakozási tárgyalásokat, és Bulgária is követeléseket támaszt, mint például a bolgár kisebbség államalkotó kisebbségként való elismerését, amihez alkotmánymódosítás szükséges. A jobboldal azonban nem támogatja ezt a lépést. Észak-Macedónia 2005 óta tagjelölt, de a csatlakozási folyamat lassúsága miatt a lakosság támogatása az uniós tagsághoz csökkent.