Csehország kibertérben érzett fenyegetettsége

Csehország számára a kibertérben az orosz és a kínai hírszerzői tevékenység jelenti a legnagyobb veszélyt, állítja a cseh civil elhárítás vezetője.

Michal Koudelka, a Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) igazgatója Prágában, egy szakmai konferencián hangsúlyozta, hogy Oroszország és Kína kiberszakértői gyakran és nem ritkán sikeresen támadják meg az állami intézményeket és más cseh intézményeket is. Koudelka szerint ezek az országok nemcsak a szükséges szakértőkkel, anyagi és műszaki eszközökkel rendelkeznek, hanem megfelelő motivációval is, és nem látszik, hogy politikájuk ebben a tekintetben megváltozna.

Az Európai Unió nemrég szankciókat vezetett be a Voice of Europe és további két orosz vállalkozó ellen, akik Csehországban is tevékenykedtek. Prága válaszul nemzeti szankciós listára tette őket, amit a cseh kormány, a külügyminisztérium és a BIS lépéseinek határozottságaként értékeltek Ukrajna támogatásával kapcsolatban. Emellett az EU újabb szankciókat vezetett be 19 orosz állampolgár és az orosz büntetésvégrehajtás ellen, miután Alekszej Navalnij ellenzéki politikus meghalt egy sarkvidéki börtönben. A szankciók között szerepelnek vagyonbefagyasztások és beutazási tilalmak, valamint korlátozások olyan eszközökre is, amelyek a belföldi elnyomást segítik, mint például kiberbiztonsági szoftverek.

Cyril Svoboda volt kereszténydemokrata külügyminisztert éles bírálatok érték, miután interjút adott a Voice of Europe-nak. A párt elnöksége ezután felszólította, hogy hagyja el a pártot. Svoboda, aki ismert kritikusa a kormánynak és az EU-nak, védekezésképpen azt állította, hogy az interjút abban az időben adta, amikor a médium még nem szerepelt szankciós listán.

Az EU külügyminiszterei közötti vita is egyre nő, különösen ami Ukrajna támogatását illeti. Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint egyes tagállamok már feloldották a korlátozásokat, amelyek megakadályozták volna, hogy Ukrajna nyugati fegyvereket használjon az orosz területen állomásozó katonák ellen. Borrell hangsúlyozta, hogy az EU teljes mértékben támogatja az ukrán kérésre szervezett svájci csúcstalálkozót, amelynek célja a jövőbeli békefolyamat inspirálása. Az Európai Unió kötelező sorkatonaságának ötletét viszont Borrell határozottan elutasította, mondván, hogy az Uniónak nincs kapacitása ilyen intézkedés bevezetésére.