Az építőipari teljesítmény vármegyénként eltérő képet mutat
A KSH adatai alapján több magyarországi vármegyében csökken az építőipari szektor teljesítménye, miközben más régiókban növekedést tapasztalhatunk, de vannak helyek, mint például Veszprém, Baranya vagy Heves, ahol az építőipari vállalkozások továbbra is nehézségekkel küzdenek – számol be a G7.
Az elmúlt időszakban több esetben is előfordult, hogy egyes vármegyékben a KSH negatív termelési értéket regisztrált, ami azt jelenti, hogy az adott helyi cégek összesített építőipari teljesítménye jelentősen elmaradt a nullától. Ez nem azt jelenti, hogy építkezések helyett bontások történtek volna, hanem a jelenség mögött módszertani okok húzódnak meg, bár a pontos okokat nehéz megállapítani.
A G7 cikke felidézi, hogy a magyar építőipar 2022 közepéig jól teljesített, azonban az azt követő két évben megtört a dinamikus növekedés. Az új megrendelések számának csökkenése különösen szembetűnő volt, hiszen a szektor cégeinek szerződésállománya egy év alatt közel ezer milliárd forinttal esett vissza. Egyes hónapokban az új megbízások száma alig haladta meg a 2022-es azonos időszaki értékek felét.
A szakértők szerint az ágazatban továbbra is nagy a bizonytalanság, bár vannak olyan szegmensek, ahol a kilábalás jelei már láthatóak. Azonban ez a helyreállás nem egységesen zajlik az országban, több vármegyében továbbra is romló teljesítményt tapasztalhatunk. Különösen érdekes, hogy 2022 decemberétől három alkalommal is negatív termelési értéket regisztráltak, kétszer Tolnában és egyszer Fejérben, ahol a mínusz több milliárd forintot is elérhetett.
Tolna megyében például a KSH adatai szerint 2022 decemberében az építőipar termelési értéke mínusz 6,5 milliárd forint volt. A tavalyi év végi adatokat befolyásolhatta az uniós ciklus projektjeinek lezárása, amely során számos kifutó uniós projekt került kiszámlázásra, és az alvállalkozókkal történő elszámolás is megtörtént, ami egyszeri eltérést okozhatott a megszokott termelési értékekhez képest.
A G7 által vizsgált atomerőmű beszerzései között nem található olyan, amely magyarázatot adna a többmilliárdos negatív termelési értékekre. Így nem lehet biztosan megmondani, hogy mely projektek torzították el a statisztikai adatokat. Mindazonáltal a jelenség rávilágít arra, hogy az építőipar Magyarországon mennyire koncentrált, ha egy-egy számla képes negatív irányba elmozdítani egy teljes vármegye termelési értékét.