Miért évülnek el a bűncselekmények?
Az elévülés a jogrendszer egyik legvitatottabb intézménye, amely bizonyos idő elteltével megszünteti a bűncselekmények büntethetőségét, kivéve azokat az eseteket, ahol a jogalkotó úgy dönt, hogy az elkövető élete végéig felelősségre vonható marad.
Az elévülés olyan büntethetőséget megszüntető ok, amely szerint bizonyos idő eltelte után, ha nem történik semmi, az elkövetett bűncselekményért nem lehet büntetést kiszabni. A bűncselekményeket két csoportra lehet osztani az elévülés szempontjából: vannak, amelyek meghatározott idő elteltével elévülnek, és vannak, amelyeknél az elkövető élete végéig felelősségre vonható marad. Az elévülés legfőbb indoka az idő múlása, és az igazságosság, a célszerűség és a méltányosság is érvként szolgál mellette. A csekélyebb súlyú bűncselekményeknél az elkövetővel szemben hosszú idő elteltével büntetés kiszabása igazságtalannak és méltánytalannak tűnik.
A második és a harmadik Orbán-kormány jelentősen szigorított az elévülés szabályozásán. Az emberiesség elleni bűncselekmények és a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló 2011. évi törvény megszüntette az elévülését bizonyos súlyos bűntetteknek. Az új büntető törvénykönyv szigorított az elévülés általános szabályain, és az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények büntethetősége már nem évül el. Emellett nem évülnek el azok a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, amelyeket tizennyolc év alatti személy sérelmére követnek el.
Az elévülés nem csak a büntetőjogban létezik, hanem a szabálysértési törvény és a polgári jog területén is. A szabálysértések az elkövetéstől számított hat hónapon belül, míg a polgári jogban a követelések többnyire öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
Az elévülési időt bizonyos eljárási cselekmények félbeszakíthatják, és ekkor az elévülés ismét elkezdődik. Nem számít bele az elévülési időbe a felfüggesztés, próbaidő, próbára bocsátás tartalma, valamint az sem, amikor valakinek mentelmi joga áll fenn. Bizonyos bűncselekményeknél pedig nem kezdődik el az elévülési idő, amíg a sértett be nem tölti a huszonegyedik életévét.
A Magyar Ügyvédi Kamara kiáll az ügyvédekbe vetett közbizalom mellett, és hangsúlyozza, hogy minden esetben eljár az ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályt vagy az ügyvédekre irányadó etikai szabályokat sértő kollégákkal szemben. A Kamara nemrégiben összetűzésbe került a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, miután elutasította annak megkeresését, hogy a köztestület bizonyos ügyekben tájékoztassa a hivatalt az ügyvédek tevékenységéről. A Kamara a közleményben hangsúlyozza, hogy alapvető feladatának tekinti az ügyvédségbe vetett közbizalom megóvását, és határozottan fellép az ügyvédeket érő méltatlan támadások ellen. A Kamara kiállt Sulyok Tamás mellett, aki korábbi ügyvédi tevékenysége miatt a Demokratikus Koalíció és Dobrev Klára által "köztörvényes bűnözőnek" és a "földmaffia kiszolgálójának" neveztetett. A Kamara mélységes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a politikai csatározások hevében olyan vádakat fogalmaznak meg politikai szereplők, amelyek súlyosan sértik nem csak a köztársasági elnöki intézménybe, de az ügyvédségbe vetett közbizalmat is. A Kamara meggyőződése szerint Sulyok Tamás ügyvédi hivatását nagy közmegbecsüléssel végezte, és alkotmánybíróként is kiállt az ügyvédi és kamarai függetlenség mellett, amit a jogállamiság és közbizalom alappillérének tartott, és amelyért a Magyar Ügyvédi Kamara ezúton is külön köszönetét fejezi ki Sulyok Tamásnak. A Kamara közleménye azzal zárul, hogy minden esetben eljár „az ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályt vagy az ügyvédekre irányadó etikai szabályokat sértő kollégákkal szemben”, de „ugyanilyen határozottsággal fel fog lépni az ügyvédeket ügyvédi tevékenységük miatt, vagy, mint a jelen esetben közéleti tevékenységük során – méltatlanul – érő támadások ellen”.
Dobrev Klára a Magyar Ügyvédi Kamara közleményére egy Facebook-oldalára feltöltött videóban reagált, ahol felvetette a kérdést, hogy "Hogyan lehet köztársaság elnök olyan személy, aki Csongrád megyében ügyvédként magyar termőföldet játszott át osztrákoknak?" és "Hogyan lehet köztársasági elnök egy olyan ember, aki még alkotmánybíróként is kapcsolatban maradt ezekkel az osztrákokkal?". A politikus választ vár elsősorban Orbán Viktor miniszterelnöktől, de Sulyok Tamás válasza is érdekelné. Dobrev Klára továbbá azt állította, hogy a Sulyok-ügyben érintett deszki földeken a mai napig az osztrákok jelzálogjoga van, és felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy töröltesse a földekről a jelzálogot. A DK politikusa hivatali visszaélés miatt feljelentést tett, és törvénymódosítást kezdeményezett, valamint megfosztási eljárást indítana Sulyok ellen az Országgyűlésben.