Az Euclid űrteleszkóp által felfedezett árva csillagok rejtélye
Az Euclid űrteleszkóp első tudományos felvételei több mint 1500 milliárd árva csillagot tártak fel a Perseus galaxishalmazban, amelyek a galaxisok közötti térben sodródnak. A Nottinghami Egyetem csillagászai által vezetett kutatócsoport felfedezése új megvilágításba helyezi ezeknek az égi vándoroknak az eredetét.
A Földtől 240 millió fényévre fekvő Perseus-halmaz, amely az Univerzum egyik legnagyobb struktúrájaként számos galaxist foglal magában, most új titkokat fedett fel. Az Euclid űrteleszkóp által rögzített halvány, kísérteties fények az árva csillagoktól származnak, amelyek a galaxishalmaz üres tereiben lebegnek.
Nina Hatch professzor, a kutatás vezetője szerint a csillagok színe, fényessége és elrendezése alapján arra következtettek, hogy ezek a csillagok kisebb galaxisokból, például törpegalaxisokból szakadtak ki. A kékes árnyalat és a halmazos elrendezés arra utal, hogy a csillagok eredetileg a galaxisok pereméről vagy a kisebb halmazgalaxisok felbomlásából származnak.
A tanulmány meglepő eredményeként az árva csillagok nem a halmaz legnagyobb galaxisa körül, hanem a két legfényesebb galaxis közötti pont körül keringenek. Jesse Golden-Marx, a kutatásban részt vevő csillagász szerint ez arra utalhat, hogy a Perseus-halmaz nemrégiben egy másik galaxiscsoporttal egyesült, ami gravitációs zavart okozott, és az árva csillagok eltértek a várt pályájuktól.
Matthias Kluge, a tanulmány első szerzője kiemelte, hogy a diffúz fény rendkívül halvány, mégis jelentős részét teszi ki a halmaz összfényességének. Az Euclid misszió célja a sötét univerzum összetételének és fejlődésének feltárása, és az űrteleszkóp segítségével az Univerzum nagyléptékű szerkezetéről készül majd térkép.
Mireia Montes, a tanulmányban részt vevő csillagász hangsúlyozta, hogy az Euclid űrteleszkóp forradalmi kialakítása lehetővé teszi, hogy a Hubble űrteleszkóphoz hasonló élességű képeket készítsen, miközben sokkal nagyobb területet ölel fel.