Bajban a költségvetés: rejtély az áfabevételek alakulása
Miközben a személyi jövedelemadóból és a járulékokból származó bevételek jelentősen növekednek, az áfabevételek nem mutatnak hasonló tendenciát 2024-ben, ami aggodalomra ad okot a költségvetés stabilitása szempontjából.
A Pénzügyminisztérium áprilisi államháztartási jelentése szerint az áfabevételek csupán 3,7 százalékkal nőttek áprilisban az előző év azonos időszakához képest, 794 milliárd forintot érve el a tavalyi 766 milliárd forint után. Ez arra utalhat, hogy a magyar gazdaság alapjai még nem képesek minden területen támogatni a költségvetés egyensúlyát, és a fogyasztás terén még vannak problémák.
A személyi jövedelemadóból származó bevételek viszont jelentős, 14,8 százalékos növekedést mutattak, 354 milliárd forintra emelkedve a tavalyi 308 milliárd forintról. A járulékbevételek is növekedtek, 18,1 százalékkal bővülve áprilisban. Ez azt jelzi, hogy a lakosság jövedelmi helyzete javul, de ez még nem tükröződik a költekezésben és az áfabevételekben.
A költségvetés kiadási oldalán ritkán tapasztalható csökkenés is bekövetkezett: a központi költségvetés kiadásai 2444 milliárd forintra mérséklődtek a tavalyi 2790 milliárd forintról. Ezt többek között az állam által a közösségi közlekedés költségtérítésére fordított 90 milliárd forinttal kevesebb kiadás, valamint az uniós programok kiadásainak 220 milliárd forintos csökkenése magyarázza.
A TB-alapok azonban szinte teljes mértékben kompenzálták a központi költségvetés kiadásainak csökkenését. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai 21,2 százalékkal nőttek, míg az Egészségbiztosítási Alap kiadásai 111 milliárd forinttal bővültek, ami részben a kórházaknak áprilisban kifizetett 60 milliárd forint feletti adósságrendezéshez köthető.