Acemoglu: Ne dőljünk be a mesterséges intelligencia körüli hype-nak
A technológiai cégek vezetői és számos szakértő szerint a mesterséges intelligencia átalakíthatja a világot, de a valós kilátások bizonytalanabbak lehetnek, mint amit az előrejelzések sugallnak.
A Goldman Sachs és a McKinsey Global Institute előrejelzései szerint a mesterséges intelligencia jelentős GDP-növekedést eredményezhet a következő évtizedben, míg a The Economist szerint a kékgalléros munkavállalók számára az aranyéletet hozhatja el. Azonban egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a jövőre vonatkozó kilátások sokkal bizonytalanabbak, és a következő évtizedről már lehet valamit mondani, mivel a meglévő technológiáknak és azok továbbfejlesztésének már érvényesülnie kell.
A mesterséges intelligencia legnagyobb hatása várhatóan az automatizálásból és a dolgozók termelékenységének növekedéséből fog származni. A Hulten-szabály szerint az aggregált teljes tényezőtermelékenység (TFP) hatása az automatizált feladatok arányának és az átlagos költségmegtakarításnak a szorzatával egyenlő. Shakked Noy és Whitney Zhang, valamint Erik Brynjolfsson, Danielle Li és Lindsey Raymond kutatásai szerint a generatív AI-eszközök átlagosan 27%-os munkaerőköltség-megtakarítást és 14,4%-os általános költségmegtakarítást eredményeznek.
A tanulmányok szerint az AI tíz év alatt mindössze 0,66%-kal, évente 0,06%-kal növeli majd a teljes tényezőtermelékenységet, ami sokkal kisebb, mint a nagyobb előrejelzésekben szereplő számok. Az ipari robotok például körülbelül 30%-kal csökkentették a munkaerőköltségeket, de nem valószínű, hogy a mesterséges intelligencia ennél több munkafeladatot fog érinteni.
A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a tudományos felfedezéseket és új termékeket hozhat létre, de ezek az áttörések nem valószínű, hogy tíz éven belül jelentős gazdasági növekedés forrásává válnak. A technológiai ipar jelenleg túlzottan az automatizálásra és az adatok pénzzé tételére összpontosít, ahelyett, hogy új termelési feladatokat vezetne be.
Az AI korai elfogadása olyan területeken következett be, ahol jól teljesít, de sok feladat nem rendelkezik objektív sikerességi mérőszámokkal, és összetett, kontextusfüggő változókat tartalmaz. Az automatizálható feladatok körülbelül egynegyede a „nehezebben tanulható” kategóriába tartozik, és kisebb termelékenységnövekedéssel jár majd együtt.
Az AI hatásai szélesebb körben oszthatók meg az egyes demográfiai csoportok között, de nem találtam bizonyítékot arra, hogy csökkenti majd az egyenlőtlenséget vagy növelni fogja a bérnövekedést. A közgazdasági elmélet és a rendelkezésre álló adatok szerényebb, reálisabb kilátásokat igazolnak a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Ha kritikátlanul átvesszük a techno-optimizmust, vagy hagyjuk, hogy a technológiai ipar határozza meg a napirendet, a lehetőségek nagy része elfecsérlődik.