A Fidesz kampánya és a szlovákiai erőszak
A szlovák miniszterelnök, Robert Fico elleni merénylet megdöbbentette Európát és a visegrádi országokat. A 71 éves támadó indítékai még tisztázatlanok, de a társadalmi konszenzus hiánya és a politikai erőszak szlovákiai megjelenése komoly tanulságokkal szolgálhat Magyarország számára is.
Robert Fico, aki tavaly októberben negyedszer választották meg Szlovákia miniszterelnökének, egy nyitrabányai kihelyezett kormányülés után szenvedett merényletet. A politikus állapota súlyos, de már túl van az életveszélyen. Fico korábban magyarellenes politikusként volt ismert, de Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése után enyhült a magyarellenessége. A szlovák politikai életben azonban nem ez az egyetlen példa az erőszakos cselekedetekre, hiszen az ország történetében több hasonló esemény is történt, mint például Ján Kuciak újságíró meggyilkolása vagy a kormányfő elleni sikertelen merényletkísérlet.
Szlovákia történelme és a fiatal demokrácia hagyományainak hiánya magyarázatot adhat az erőszakos események gyakoriságára. A közéletben megjelenő erőszak és az indulatok felkorbácsolása komoly kihívást jelent az ország számára.
Magyarországon a közbeszéd durvasága és a politikai megosztottság szintén aggodalomra ad okot. A Fidesz kampánya, amely a nyugati világot háborús erőként ábrázolja, és a Demokratikus Koalíció támadásai, mint például Dobrev Klára köztörvényes bűnözőnek nevezése Sulyok Tamás köztársasági elnökkel kapcsolatban, nem segítik a konszenzus kialakítását.
A szerző szerint a politikai erőszak elutasítása és a konszenzus kialakítása elengedhetetlen a sikerhez. A szlovák miniszterelnök elleni merénylet tanulsága lehet, hogy a politikai harc mellett a megállapodásokra és a közös cselekvésre is szükség van. A magyar kormánynak és az ellenzéknek egyaránt érdemes lenne ebből tanulnia.
A szerző a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője, jogász, liberális politikus, volt miniszter.