Csalódtunk az Európai Unióban, de továbbra is a tagjai akarunk maradni
Bár az uniós tagság sok magyar várakozásait nem teljesítette, ennek ellenére a honfitársaink jelentős többsége szerint előnyös volt az, hogy húsz évvel ezelőtt beléptünk az Európai Unióba. A 24.hu legfrissebb felméréséből kiderül, hogy melyek voltak ezek a várakozások és mekkora az EU-ból kilépni akarok aránya.
A felmérés részleteit vizsgálva látható, hogy a magyarok többsége még mindig az EU tagja maradna, annak ellenére, hogy nem minden elvárás teljesült. Az eredmények azt mutatják, hogy a csalódottság ellenére is erős az elköteleződés az Európai Unió iránt. Ezt erősíti az a tény is, hogy a magyar agrárminiszter, Nagy István kiemelte: az élelmezésbiztonság nem létezik gazdavédelem nélkül, és a júniusi európai parlamenti választások tétje, hogy a Közös Agrárpolitikában (KAP) is megtalálja helyét és szerepét a gazdaközpontúság.
Nagy István szerint a versenyképesség, a válságkezelés, a fenntarthatóság és a tudásalapú gazdaság lesz az Európai Unió Tanácsának július elsejétől kezdődő féléves magyar elnöksége napirendjén, azzal a céllal, hogy az európai mezőgazdaság gazdaközpontúvá váljon. A magyar agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a választásokon Európa visszaállhat a normalitások talajára, és meg kell védeni a gazdák érdekeit, hiszen általuk Európa polgárainak értékét védjük, mivel a mindennapi élelmezésbiztonságot tudjuk számukra szavatolni.
Az Európai Unió tagállami kormányai hétfőn elfogadták a Net Zero Industry Act (NZIA) névre hallgató rendeletet, amelynek célja az, hogy elősegítse a napelemek, szélturbinák és hőszivattyúk, és más tiszta technológiákat alkalmazó berendezések legalább 40%-ának helyi gyártását. Ezáltal az EU iparának versenyképességét kívánják növelni az amerikai és kínai piaci szereplőkkel szemben. A rendelet az uniós közlönybeli kihirdetését követően húsz napon belül hatályba lép, így várhatóan július elején érvénybe lép.
Ez a jogszabály kulcsfontosságú része annak az uniós stratégiának, amely nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére törekszik globális szinten, hanem arra is, hogy ezen cél eléréséhez szükséges technológiák előállításában is vezető szerepet vállaljon. Az EU célul tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra a szükséges termékek 40%-át saját maga állítsa elő, beleértve a megújuló energiát használó berendezéseket, mint például atomenergiát alkalmazó eszközöket, hőszivattyúkat és elektrolizálókat. További célkitűzésük, hogy 2040-re ezeknek a technológiáknak a globális termelésében 15%-os részesedést érjenek el.
Az NZIA javaslata szerint egyszerűsítik az uniós gyártást elősegítő projektek engedélyeztetési folyamatát, és céljuk, hogy a legtöbb engedélyt hat-kilenc hónapon belül kiadják. A rendelet értelmében a tiszta technológiai termékeket beszerző hatóságoknak nem csak az árat kell figyelembe venniük döntéseik során. A fenntarthatóság és rugalmasság - vagyis az EU-nak egy harmadik ország ellátásra való függőségének mérséklése - is fontos szempont lesz, melyet 30%-os súlyozással kell mérlegelniük.
A technológiai fejlődés és az európai digitális ökoszisztéma fejlesztése mellett az EU Digital Summit című rendezvényen Brüsszelben kiemelték a mesterséges intelligenciáról szóló törvény elfogadását, amely bizonyítja, hogy az EU képes szabályokat alkotni és vezető szerepet betölteni a kiberbiztonság és a versenyképesség növelése érdekében. A mesterséges intelligencia szabályozása és a digitális piaci törvény (DMA) gyors végrehajtása kiemelt fontosságú a verseny előmozdítása és a hozzáférés biztosítása érdekében. Az EU Digital Summit hangsúlyozta a digitális átállás jelentőségét az innováció, hatékonyság és a zöld átállás elősegítése terén, valamint a digitális infrastruktúra stratégiai és biztonságos fejlesztésének fontosságát az EU szuverenitásának biztosítása érdekében.
A cikk szerzője Balázs Tamás, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője, Brüsszel