Simon Gergely: Növényvédő szerekkel mérgezzük magunkat nap mint nap

Simon Gergely vegyész-környezetkémikus, a Greenpeace csapatának tagja szerint a környezetünkbe és szervezetünkbe jutó mérgek, valamint a hormonjainkat károsító anyagok szabályozása lassú és körülményes a lobbi és a merev jogszabályok miatt.

A gyártó cégeknek nem érdekük, hogy alaposan vizsgálják a környezetbe és így a szervezetünkbe is bekerülő vegyi anyagokat, amelyek óriási mennyiségben kerülnek ellenőrizetlenül a természetbe, megbetegítve a vadon élő állatokat és minket is. A műanyaggyártásban használt biszfenol A és a ftalát-észterek például a nemi fejlődést befolyásolják, a pubertás korú fiúknál növelve a nőies jegyeket.

A növényvédő szerek határértékei zavarosak, és sok esetben nincs is meghatározva határérték a felszíni vizekben. A glifozát, a leggyakrabban használt növényvédőszer, rákot és leukémiát okozott patkányoknál, de csak most terveznek rá határértéket bevezetni, a fő bomlási termékére, az AMPÁra pedig még csak tervben sincs.

Az uniós tagállamok nem támogatják a glifozát európai engedélyezését, azonban az Európai Bizottság saját hatáskörében engedélyezte, noha az EFSA megállapította, hogy károsítja a biodiverzitást és sok hosszú távú hatása nem tisztázott. A PAN kutatásai szerint a glifozát romboló hatással van a méhekre és a földigilisztákra is.

A cégek különböző trükkökkel élnek a szabályok kijátszására. Például a gödi Samsung akkugyár esetében a kútvízben talált potenciálisan magzatkárosító oldószert a gyár saját mérései "megnyugtatóan" nagy kimutathatósági határral dolgoztak, így nem látszódott a szennyezés. A növényvédőszerekhez használt segédanyagokat és a genotoxicitást is pontatlan módszerekkel vizsgálják, és a cégek saját termékeiket analizálják, ami elfogult eredményeket hozhat.

A hormonrendszert romboló anyagok kisebb koncentrációban is károsíthatnak, mint az élelmiszerekben megengedett határérték. A Biszfenol A már kis koncentrációban is károsan hat, és a növényvédőszerek hormonrendszer károsító hatásai összefüggésben állnak a világszerte problémát jelentő terméketlenséggel.

A növényvédő szerek határértékei úgy vannak meghatározva, mintha csak egyfajta peszticiddel találkoznánk, de a gyakorlatban egyre több fajta peszticid mutatható ki a termékekben. Egy 2023-as statisztika szerint a vizsgált termékek negyedében találtak többfélét. A csemegeszőlőben például nyolc féle növényvédő szert találtak, és a szerek hatásai összeadódnak, fel is erősíthetik egymást.

A zöldek és az egészségügyi szervezetek folyamatosan próbálnak tenni a probléma ellen, de a döntéshozók és hatóságok lassan reagálnak. A nehezen lebomló, de még bizonyítottan nem mérgező szerekkel kapcsolatban is problémák vannak, hiszen ezek később már mindenhol jelen lesznek.

Az EU elfogadta az európai biodiverzitás stratégiát, amely előírta a növényvédő szerek 50 százalékos csökkentését, de ezt a rendeletet visszavonták az agrárvegyipari lobbi és egyes tagországok tiltakozása, valamint a gazdatüntetések hatására.

A bio élelmiszerek megbízhatóak és döntően vegyszermentesek, és ha bioélelmiszerekre váltunk, már két hét után drasztikusan lecsökken a méreganyagok, vegyszerek mennyisége a vizeletben.