Interjú Patonay Péter szarvasgombásszal
Autodidakta módon tanult meg a szarvasgombászatot, és ma már egy egész brigád csapatkapitánya. Patonay Péterrel beszélgettünk a szarvasgombászat rejtelmeiről és személyes tapasztalatairól.
A szarvasgomba a föld alatt él, a fák gyökereivel szimbiózisban, mikorrhizát képezve. Néhány nyugati faiskolában már kapható szarvasgomba spórájával beoltott csemete is, amiből akár erdőt is telepíthet az, akinek van hozzá területe. Patonay szerint a szarvasgombát túlmisztifikálják az emberek, hiszen kisebb termőfoltok az ország minden részében megtalálhatók, bár a bő termőhelyekhez speciális talaj és klimatikus körülmények szükségesek.
A hivatalos szarvasgombászathoz egy pár hónapos gombásztanfolyam, egy vizsgáztatott kutya és a terület tulajdonosának engedélye szükséges. A szarvasgombász kutyák képzése során fontos, hogy az állat ne tegye tönkre a gombát, és megtanulja, hogyan jelezze, ha talált valamit.
Patonay elmondása szerint a szarvasgombászatban a darabszám magas, így nem lehet minden egyes találat után ünnepelni, csupán egy-egy jutalomfalat jár a kutyának. A disznókkal való szarvasgombakeresés már a múlté, mivel a disznók hajlamosak felfalni a gombát, ráadásul veszélyes is lehet, ha az állat véletlenül megharapja a gazdáját.
Patonay Péter élete során sokféle foglalkozást kipróbált, mielőtt a szarvasgombászat mellett döntött. Egy véletlen találkozás vezetett el a szarvasgombáig, amikor is egy vadásztól kapott két szem gombát, ami annyira ízlett neki, hogy elhatározta, megtanulja a szarvasgombászatot. Kezdetben még engedély nélkül gyűjthető volt a szarvasgomba, és Patonay hamar rájött, hogy ebből szeretne megélni, annak ellenére, hogy környezete kezdetben szkeptikus volt.