A német titkosszolgálat szerint Ukrajna súlyos területveszteségekkel néz szembe

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) által megszerzett német titkosszolgálati jelentések szerint Ukrajna a harctéri orosz dominancia miatt „sötét” helyzetben van, és az év végére „jelentős” területveszteségekkel kell számolnia.

A titkosszolgálati értékelés alapján Ukrajna nem valószínű, hogy képes lesz „visszanyerni a kezdeményezést” 2024-ben, és az orosz tüzérség jelentős fölényben van az ukránokéhoz képest. Emellett Oroszország képes „több mint kompenzálni” a veszteségeit, míg Kijev nem áll készen arra, hogy elegendő új katonát toborozzon a veszteségek pótlására és tartalékok képzésére. A mozgósításra vonatkozó új szabályok hatása „csak a nyár végén” érvényesül majd, mivel az újoncokat először ki kell képezni.

Az ukrán fegyveres erők jelenlegi védelmi stratégiája és a késleltető harcok következményeként Ukrajna várhatóan jelentős területveszteségeket fog elszenvedni. Az ország igyekszik „emberanyagot megőrizni” és „időt nyerni a területek feladásával”, abban a reményben, hogy elegendő időt biztosít a mozgósításra és a hadiipari komplexum újjáépítésére.

Roderich Kiesewetter, a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság alelnöke megerősítette, hogy Ukrajnának problémái vannak a lőszerutánpótlással és a mozgósítással. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz propagandisták pesszimista helyzetjelentéseket terjesztenek, amelyek célja, hogy „finoman, de kegyetlenül” rákényszerítsék Kijevet a területek átengedésére.

A német kancellár, Olaf Scholz elutasította, hogy az Ukrajnának átadott nyugati fegyvereket bevethessék Oroszország ellen, hangsúlyozva, hogy a német fegyverszállítmányokra vonatkozóan "világos, működő szabályok vannak, amelyekben megállapodtak Ukrajnával". Scholz szerint az Ukrajna-politikájának célja "elejét venni annak, hogy a mostaniból még nagyobb háború legyen". Németország eddigi katonai segélyeit ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az általa átadott fegyvereket a kijevi vezetés nem vetheti be Oroszország területe ellen.

Ezzel szemben Anton Hofreiter, a berlini kormánykoalícióban résztvevő Zöldek külpolitikai kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa azt követelte, hogy engedjék Ukrajnának az orosz terület elleni csapásokat nyugati fegyverekkel, mivel ez az ukrán lakosság védelmét szolgálná. Hofreiter szerint a nemzetközi jog lehetővé teszi egy megtámadott országnak, hogy az agresszor területén is katonai célpontokat támadjon.

Roderich Kiesewetter, a CDU védelmi kérdésekben illetékes szakértője még ennél is továbbment, azt követelve, hogy a nyugati országok vegyék át a légvédelmi feladatokat Ukrajna nyugati része fölött. "Egy önkéntesekből álló koalíció kiterjeszthetné légvédelmét 70-100 kilométerre Ukrajna nyugati területeire" - mondta Kiesewetter, úgy vélekedve, hogy a nemzetközi joggal összeegyeztethető volna nyugati csapatok bevetése is Ukrajna területén például olyan területeken, mint a logisztika, műszaki karbantartás, szanitécszolgáltatás és az aknamentesítés.

Scholz azonban leszögezte, hogy a fegyverszállítások tekintetében nem változtat az eddigi feltételeken, hogy ezzel elejét vehesse a konfliktus elmérgesedésének. Berlin eddig 28 milliárd euró értékben ígért, illetve szállított fegyverzetet a kijevi vezetésnek.

(Borítókép: Egy rakétatámadás helyszíne Harkivban 2024. május 23-án. Fotó: Sergey Bobok / AFP)