Magyarország a lakáshitel-piac bővülésének küszöbén
A magyar lakáshitel-piac jelentős növekedés előtt áll, az előző év 600 milliárd forintos összegéhez képest idén több mint kétszeresére, 1000 milliárd forintra emelkedhet a felvett lakáshitelek összege. Az MNB legfrissebb Lakáspiaci jelentése szerint az idei első negyedévben már 265 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket, ami 230%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A lakáshitelek volumenének emelkedése részben a csökkent piaci kamatoknak, részben pedig az új CSOK Plusz megjelenésének köszönhető, amely akár 50 millió forintig is felvehető, az átlagos felvett összeg pedig 25-26 millió forint körül alakul. A felvett hitelek darabszáma 45%-kal nőtt, ami azt jelenti, hogy az első negyedévben 17 ezer lakáshitel-szerződést kötöttek.
A hitelből finanszírozott lakásvásárlások aránya 2023 végén hirtelen emelkedett, de februárban már csak a lakásvásárlások egyharmadához kapcsolódott hitel, ami az elmúlt másfél év alacsony szintjével áll összhangban. Az új lakások finanszírozásban betöltött aránya ismét emelkedni kezdett, de a teljes lakáshitel-volumenben továbbra is csak 10-16%-os részt képviselnek.
A lakáshitelek volumennövekedése elsősorban az átlagos hitelösszeg emelkedésének köszönhető, a használt lakásokra felvett hitelek átlagösszege 10,4 millió forintról 16,0 millió forintra nőtt, az új lakásokra felvett hiteleknél pedig 13,8 millió forintról 19,8 millió forintra emelkedett az átlagösszeg. Az átlagos futamidő viszont nem mutat hasonló mértékű növekedést, az új építésű lakásokra felvett hitelek esetében 21,8 év, a használt lakásokra felvett hitelek esetében pedig 19,6 év az átlagos futamidő.
A hitelfedezeti mutató (HFM) enyhe növekedést mutat, Budapesten 43%, vidéken 47% az átlagos HFM-mutató, ami azt jelenti, hogy a lakásérték kevesebb mint felét finanszírozták hitelből. A CSOK Plusz a lakáshitelezés egyik motorja lehet az év hátralévő részében, a támogatott hitelek volumenének emelkedése is ezt mutatja.
A bankok többsége változatlanul hagyta a lakáscélú hitelek feltételeit, de az elsőlakásvásárlóknak járó kedvezmények kapcsán lazítottak a hitelfedezeti arányra vonatkozó elvárásokon. A hitelkamatok jövőbeli alakulása is fontos tényező lesz, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Bankszövetség elnökével, Jelasity Radovánnal folytatott egyeztetésen kérte a bankokat, hogy a június 30-ig érvényben lévő, 7,3 százalékos önkéntes THM-plafont tartsák fenn. A hitelkamatok jelentős emelkedése vagy csökkenése egyelőre nem várható.