Az autókban kötelezővé váló feketedobozok az Európai Unióban
Az Európai Unióban júliustól minden új autóban kötelező lesz az EDR, azaz a feketedoboz használata, amely jelentős változást hoz az autók regisztrációjában és a baleseti vizsgálatokban.
Az Európai Unió új szabályozása értelmében 2022-ben hatályba lépett egy rendelet, amely előírja, hogy júliustól minden újonnan regisztrált személyautóban kötelező lesz az EDR, azaz az eseményrögzítő készülék beszerelése. Krepsz Zoltán, Az Autó című lap főszerkesztő-helyettese az InfoRádióban beszélt arról, hogy ez az újítás milyen előnyökkel járhat a baleseti vizsgálatok során.
Az EDR készülékek eddig főként repülőgépekben és egyes hajókban voltak megtalálhatóak, de mostantól az autókban is megjelennek. Ezek az eszközök nem rögzítenek hangot, és nem kommunikálnak vezeték nélkül más eszközökkel, így nem alkalmasak az utasok megfigyelésére vagy profilozására. A feketedobozok a baleset előtti és utáni pillanatokban keletkező adatokat rögzítik, mint például a gáz- vagy menetpedál állását, a sebességet, a GPS-koordinátákat és a vezető-segédrendszerek működését, amelyek segítségével pontosabban rekonstruálhatóak a baleseti események.
Krepsz Zoltán kiemelte, hogy a feketedoboz sokkal több információt képes rögzíteni, mint egy menetrögzítő kamera, és ezek az adatok különösen fontosak lehetnek a baleseti helyzetek tisztázásában, hiszen olyan információkat tartalmaznak, amelyeket a tanúk vagy az autó utasai nem feltétlenül tudnak pontosan megadni.
A jogalkotók döntik majd el, hogy hogyan lehet majd hozzáférni és kihasználni ezeket az adatokat. Krepsz Zoltán szerint nem kell attól tartaniuk a sofőröknek, hogy minden egyes szabálysértésért felelősségre vonják őket az EDR adatai alapján. Azonban felmerült, hogy ha valaki manipulálja a készüléket, az érvénytelenítheti az autó műszaki vizsgáját.
Az Európai Parlament és Tanács 2023. május 10-i 2023/956 sz. rendelete hozta létre az importáruk karbon-intenzitását ellensúlyozó mechanizmust (Carbon Border Adjustment Mechanism), rövidítve a CBAM-rendeletet, amely a környezetszennyezőbb módon előállított termékek versenyelőnyét hivatott ellensúlyozni az uniós országokban. A CBAM-rendelet bevezetése több lépcsőben történik, és a 2023. október 1-jén elindult első átmeneti szakasz 2025 végéig tart. Ebben az időszakban az érintett cégeknek még nem kell kvótákat beszerezniük, de már kötelesek jelentéstételi kötelezettségüknek eleget tenniük. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság áprilisi adatai szerint azonban 1700 cég nem tett eleget a kötelezettségének, ami jelentős bírságokat vonhat maga után.
A bírságolásnál nincs mérlegelési jogkör, és a bírság mértéke a CBAM átmeneti időszakban 10 euró/CO2 tonna minimumtól 50 euró/CO2 tonna maximumig terjedhet. A folytatólagosan elkövetett jogsértés esetén a minimum 110 százaléka lehet. A bírság alapja a jövőben várhatóan jelentősen megemelkedik, a nem megfelelően elkészített és benyújtott jelentés után a bírságtétel 100 euró lesz CO2 tonnánként, míg ha egy cég engedély nélkül importál, akkor bírságtétel 300-500 euró között fog mozogni CO2 tonnánként.