Dorothy Gibson: A Titanic túlélője és az első film főszereplője

A Titanic tragédiáját követően alig két héttel kezdődött a forgatás, melynek főszereplője és forgatókönyvírója egyben a hajókatasztrófa egyik túlélője, Dorothy Gibson volt.

A Titanic utolsó óráiról szóló történetek századok óta foglalkoztatják a közvéleményt, és a roncs 1986-os felfedezése óta a figyelem csak tovább nőtt. A tragédiát bemutató filmek, köztük a tizenegy Oscar-díjjal jutalmazott alkotás is hozzájárultak a történet állandó jelenlétéhez a köztudatban. Dorothy Gibson, a némafilmek korának egyik csillaga, nem csak szerepelt az első ilyen témájú filmben, de maga is a Titanic utasaként élte át a szörnyűségeket.

Gibson karrierje a szórakoztatóiparban 1906-ban kezdődött, és már a következő évben fontos szerepet kapott a Broadway-en. Később, 1909-ben Harrison Fisher modelljeként vált ismertté, majd 1911-ben a filmiparban is megvetette a lábát. Sikerei gyorsan jöttek, és hamarosan az egyik első női filmcsillaggá vált.

A Titanic fedélzetén édesanyjával utazva érte a szerencsétlenség, de szerencsésen eljutottak a mentőcsónakokhoz, és a Carpathia hajón tértek vissza New Yorkba. Az Éclair stúdió kihasználva a hirtelen jött figyelmet, négy héttel később bemutatta a Saved from the Titanic című filmet, amelyben Gibson nem csak főszerepet játszott, de a forgatókönyvet is írta, annak ellenére, hogy a tragédia okozta traumát még nem heverte ki.

A film sikert aratott az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Franciaországban is, de az utolsó ismert kópiák 1914-ben egy tűzben megsemmisültek. A forgatáson Gibson ugyanazokat a ruhadarabokat viselte, mint a Titanic fedélzetén, ami érthető módon túl sok volt számára, és rövidesen visszavonult a filmipartól.

Gibson magánélete is mozgalmas volt: 1911 óta szeretője volt James Brulatour-nak, a Universal stúdió társalapítójának. Kapcsolatuk 1913-ban vált nyilvánossá, amikor Gibson Brulatour sportkocsijával elütött egy járókelőt. Brulatour ekkor már külön élt feleségétől, és a sajtó által okozott megaláztatás miatt hamarosan el is váltak.

Gibson élete későbbi szakaszáról keveset tudunk, csupán annyit, hogy édesanyjával Párizsba költöztek, és a második világháborút Olaszországban töltötték. Halála körülményei máig tisztázatlanok, 1946-ban holtan találták egy párizsi hotelben.