Mit keres olyan lázasan a brit diplomácia Ázsiában?
Közép-Ázsia geopolitikai jelentősége és természeti kincsei, különösen a ritkaföldfémek miatt, mindig is vonzotta a nagyhatalmakat. A régió országainak politikai biztonsága kiemelt jelentőséggel bír, amely a történelmi kapcsolatokból adódóan különösen Oroszországgal fontos.
1813 és 1907 között Nagy-Britannia és az akkori Oroszország közötti stratégiai verseny folyt Közép-Ázsia feletti uralomért, amelyet a brit oldalon "Nagy Játéknak", az oroszoknál "Az árnyak tornájának" neveztek. A brit hatalom akkoriban elsősorban az indiai szubkontinensről próbált Közép-Ázsiába eljutni, míg az oroszok északról nyomultak a térségbe.
Idén áprilisban David Cameron brit külügyminiszter hivatalos látogatást tett a közép-ázsiai országokban, beleértve Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt, Türkmenisztánt és Üzbegisztánt, valamint Mongóliát is felkereste. A látogatás célja a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok erősítése volt, hangsúlyozva az Egyesült Királyság elkötelezettségét a régióval szemben.
Cameron közép-ázsiai útján három fő irányvonalat követett: a globális rend alapelveinek betartását, a korrupció elleni küzdelmet, az Iszlám Állam fenyegetésével szembeni közös fellépést, a gazdasági kapcsolatok bővítését és a régió oktatásfejlesztésében való aktív részvételt, beleértve a Chevening-ösztöndíjak megduplázását és a kettős diploma programok támogatását.
Politikai szempontból Cameron látogatása a civil társadalom fejlesztését, az emberi jogok tiszteletben tartását és Oroszország, valamint Kína befolyásának ellensúlyozását célozta. Különös figyelmet fordítottak Kazahsztánra, ahol fontos megállapodásokat írtak alá, többek között a stratégiai partnerségről, kereskedelemről és együttműködésről szóló dokumentumot, amely a kétoldalú együttműködés jogi alapját képezi több területen, mint például az oktatás, ritkaföldfémbányászat, pénzügyek és befektetések, valamint a védelem és biztonságpolitika. Mongóliában pedig egy ritkaföldfém kitermelőhelyek közös fejlesztéséről szóló memorandumot írtak alá.
Cameron látogatása és a brit-kazah megállapodás heves reakciókat váltott ki Oroszországban és Kínában, figyelmen kívül hagyva Kazahsztán függetlenségét és pragmatikus külpolitikáját. A brit közép-ázsiai szerepvállalás a kulturális és kereskedelmi kapcsolatok szintjén maradt aktív, de most a politikai irányvonal is erősödni látszik. A brit kormány számára a régióban való részvétel logikus lépés, de felmerül a kérdés, hogy Nagy-Britanniának van-e elegendő diplomáciai és gazdasági ereje, hogy versenybe szálljon Oroszországgal és Kínával, valamint Japánnal, amely szintén ambíciókat hirdetett a régióban. Közép-Ázsia országai számára továbbra is fontosak a kétoldalú kapcsolatok Kínával, Oroszországgal és Törökországgal, valamint a regionális együttműködések, mint a Sanghaji Együttműködési Szervezet és az Eurázsiai Gazdasági Unió. Ugyanakkor a Londonnal való kapcsolatépítés politikai szempontból is jelentős lehet a demokratizálódás megerősítése érdekében.