Budapesti fejlesztési tervek: a Bloomberg is beszámol
A Bloomberg nemzetközi hírügynökség is foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktor kormánya hogyan nyomja le Budapest vezetését a Rákosrendezőnél tervezett, Dubajhoz hasonlatos beruházás kapcsán.
A Rákosrendező területén jelenleg vasúti sínek, rozsdás oszlopok, romos épületek és mérgezett föld található, amely Budapest egykori keleti blokkhoz tartozásának időszakát idézi. Ez a terület, amely a főváros egyik jelképes terétől és termálfürdőjétől nem messze helyezkedik el, a jövőre vonatkozó tervek miatt vált a versengés új színterévé. A Bloomberg budapesti riportjában említi, hogy a magyar kormány egy 5,8 milliárd eurós beruházást tervez itt, amely egy Dubajhoz hasonlatos csomóponttá alakítaná a területet, és márciusban már meg is kötötte az erről szóló megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel. A magyar parlament április 30-án elfogadta a projektet érintő törvényjavaslatot, amely a beruházást nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé minősíti, és ígéretet tett arra is, hogy a fejlesztések a kedvezményes, 5 százalékos áfával lesznek értékesíthetők, ha lehetséges. Az érintett lakosok átköltöztetése is megkezdődött.
A tervezett fejlesztés azonban nem találkozik Budapest Főváros Önkormányzatának tetszésével, amely inkább megfizethető lakások építését szeretné a területen, és úgy véli, a magasházak rontanák a városképet. A városvezetés azonban tehetetlen a projekt megállításában, mivel nincs jogi eszköze az építkezés megvétózására, és pénzügyi forrásai is korlátozottak.
A Bloomberg cikke szerint ez az ügy csak az egyik a magyar kormány és a főváros közötti politikai csatározások sorában. A kormány korábban is erőteljesen érvényesítette akaratát, mint például a Várnegyed kormányzati negyeddé alakításánál és a Városliget átépítésénél. A fővárosi önkormányzat helyzete egyre inkább Dávid és Góliát küzdelméhez hasonlítható, ahol kevés politikai eszköz áll rendelkezésre az ilyen beruházások ellen. Erő Zoltán, Budapest főépítésze szerint a szabályozás úgy történik, hogy az önkormányzatot teljesen kikerülik.
A Bloomberg arra is utal, hogy a város látképével kapcsolatos aggodalmak részben egy belgrádi precedensből erednek, aminek keretében a dubaji ingatlanbefektetési és -fejlesztő cég, az Eagle Hills átalakította a szerb főváros elhanyagolt Száva-parti területét. Az ellentét pedig egy 168 méter magas torony köré összpontosul, amelyet a kritikusok úgy írnak le, mint egy hatalmas, fejjel lefelé fordított palackot, amely a folyóparti sárba ragadt. Az ilyen átépítéseket szeretné elkerülni a budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely, aki akár 10 ezer család otthonát képzeli el a lakáshiánnyal és rohamosan dráguló bérleti költségekkel küzdő városban.
A magyar kormány arról beszél, hogy a beruházás nagyban hozzájárulna a főváros fejlődéséhez, ugyanakkor jövőkép és ambíció hiányával vádolja a Városházát. Az állami vasúttársaság tulajdonában lévő földterületet pedig az Egyesült Arab Emírségekben székelő Eagle Hills Properties LLC-vel együttműködve fejlesztené Rákosrendezőn, amit Lázár János építésügyi miniszter szerint mérete, elhelyezkedése és egyetlen tulajdonosa teszi egyedivé.
A jövő hónapban esedékes önkormányzati választáson második mandátumára törekvő polgármester, Karácsony Gergely, azonban akár 10 ezer család otthonát képzeli el a lakáshiánnyal és rohamosan dráguló bérleti költségekkel küzdő városban. Az ilyen átépítéseket szeretné elkerülni a budapesti főpolgármester, aki korábban már sikerrel akadályozott meg egy kormányzati gigaprojektet, amikor nem valósulhatott meg Orbán terve, hogy hatalmas kampusz épüljön egy kínai állami egyetem számára a főváros déli részén.
Ugyanakkor az is kiderül az írásból, hogy a magyar főváros jövőjéért kibontakozó harc nem egyedülálló, mert a világ más részein is szembe kerülnek a történelmi kilátásokat védő helyi vezetők a modern fejlesztőkkel és a kormányukkal is. Hasonló viták zajlanak mindenhol Londontól és Isztambultól New Yorkig és Sydney-ig.