A zöld iparágak állami támogatásának vitája
Kereskedelmi feszültségek alakulnak ki a tiszta technológiák körül, az Egyesült Államok és az Európai Unió aggodalmát fejezi ki a kínai állami támogatások miatt, melyek veszélyeztethetik saját zöld iparágukat.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió aggódik amiatt, hogy a kínai állami támogatások veszélyeztetik a saját zöld iparágaikat, és fenyegetésekkel élnek, hogy importkorlátozásokat vezetnek be a kínai behozatalra. Kína a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) panaszt nyújtott be az amerikai infláció csökkentését célzó jogszabály (Inflation Reduction Act – IRA) miatt, amelyet diszkriminatívnak tartanak a kínai termékekkel szemben.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter Kínában tett látogatása során figyelmeztette az országot, hogy az Egyesült Államok nem nézi tétlenül, hogy Peking állami támogatást nyújt a napenergia-szektor és az elektromos járművek gyártásának. Kína gyorsan fejlesztette ki zöld iparágait, és mára domináns szereplővé vált a napelemmodulok, szélturbinák, elektromos járművek és akkumulátorok gyártásában.
A zöld technológiák állami támogatása, mint amit Kína is folytat, fontos szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben, mivel ezek a technológiák globális közjónak tekinthetők. A kínai állami támogatások pozitív hatással vannak a globális fogyasztókra és az ellátási láncokra is.
A zöld iparpolitikák hasznosak lehetnek a karbonárazás helyettesítésében és a technológiai fejlődés ösztönzésében. A nyugati elemzők által emlegetett „többletkapacitás” és „támogatási háború” kifejezések helytelenül ítélik meg a helyzetet, mivel a megújuló energiaforrások és zöld termékek túlkínálata előnyös a klímaváltozás kezeléséhez.
Kína zöld iparpolitikája jelentős mértékben hozzájárult a megújuló energia költségeinek csökkenéséhez, ami optimizmust adhat a globális felmelegedés korlátozásának lehetőségével kapcsolatban. Az Amerikai Egyesült Államok az IRA révén már rendelkezik saját zöld iparpolitikájával, amely állami támogatásokat biztosít a zöld átálláshoz.
Az országoknak joguk van aggódni a hazai munkahelyek és innovációs kapacitások miatt, és szükség esetén kiegyenlítő importvámokat kivetni. A korábbi évtizedekben gyakori volt, hogy országok informális megállapodásokat kötöttek az exportőrökkel, hogy mérsékeljék az importhullámokat, miközben a kereskedelmi békét is fenntartották.
A zöld iparpolitikát nem szabadna a nemzetközi szabályok megsértéseként kezelni, hiszen az erkölcsi, környezetvédelmi és gazdasági érvek a zöld iparágak támogatása mellett szólnak.
Dani Rodrik, a Harvard Egyetem Kennedy School of Government közpolitikai iskolájának nemzetközi politikai gazdaságtan professzora, a Nemzetközi Közgazdasági Társaság (IEA) volt elnöke, aki a globalizáció, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás kérdéseivel foglalkozik.