Nádas Péter-ügy: a díjazások mögötti szempontok
A Nádas Péter körüli felháborodás nem csillapodik, Kiss Noémi írónő pedig egy hosszú véleménycikkben fejti ki, hogy a nemzetközi irodalmi díjak odaítélésénél nem feltétlenül az irodalmi minőség az elsődleges szempont.
Kiss Noémi, a Békés Pál-díjas író, műfordító, kritikus és egyetemi tanár, a Die Zeit és a Gemišt hasábjain részletesen kifejti véleményét a Nádas Péter ügyével kapcsolatban, de nem csak ezt a konkrét esetet elemzi, hanem az irodalmi díjazások általános gyakorlatát is kritikai szemmel vizsgálja.
Nádas Péter nem kapta meg a német Világ Kultúráinak Háza által kiosztott Nemzetközi Irodalmi Díjat, amiért többen is felháborodtak. A döntés hátterében állítólag az állt, hogy Nádas fehér és férfi.
Kiss Noémi szerint a díjazások mögött nem az irodalmi minőség, hanem más szempontok döntenek. Egy zsűritag állítása szerint a díjazások előre el vannak döntve, és a könyveket zárt borítékban, olvasatlanul küldik vissza.
Az írónő szerint a díjazásoknál ma már nem a nyelvi erő, a mestermű vagy az eredetiség a mérvadó, hanem az aktivizmus, az identitáspolitika és hasonló szempontok. Kiss Noémi úgy véli, hogy nem csak a fehér férfiak, hanem egész Kelet-Európa kiszorult a nemzetközi irodalmi elismerések világából, kivéve az aktuálisan preferált Ukrajnát.
A cikk szerzője arról is beszél, hogy a mai irodalmi világban az író identitása vált fontossá, nem pedig az, hogy milyen minőségű műveket alkot. Az írói identitás itt többek között a nem, etnikai hovatartozás, politikai nézetek vagy éppen a covidhívők és háborús túlélők csoportjába tartozást jelenti.
Kiss Noémi azt is megemlíti, hogy miért nem ad már interjúkat a magyar kultúrával kapcsolatban, és hogy mit gondol a különböző jelvényekről, "matricákról", amelyeket az irodalmi világban használnak. Az írónő hozzátette, hogy a német igazodási vágyat az irodalmi intézményrendszerek merevsége és politikai alapítványiasítása teljesen magáévá tette, és ebben a folyamatban évek óta nem szerepelnek a kelet-európai szerzők.