Tanárhiány és a magyar közoktatás válsága
Szomorú képet fest a magyar közoktatás helyzetéről a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont által kiadott A közoktatás indikátorrendszere 2023 című tanulmánykötet, amely szerint a pedagógushiány, az elöregedő tanári kar és a tanárképzésbe felvett diákok csökkenő pontszámai komoly problémákat jeleznek.
A tanulmánykötet szerint a magyar oktatási rendszer nem áll jól az uniós összehasonlításban sem, különösen a korai iskolaelhagyók magas arányát és az oktatásra fordított alacsony összegeket tekintve.
A pedagógushiány mértékét jelzi, hogy 2014 óta egyre több a betöltetlen álláshely, különösen azokban az általános iskolákban, ahol magas a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A gimnáziumokban 2019 és 2021 között csökkent a betöltetlen álláshelyek száma, azonban ez az arány azóta ismét emelkedik.
A tanárképzésre felvett diákok átlagos pontszáma 2010-ben még hasonló volt az egyéb szakokra felvettekéhez, azonban 2022-re már 9 százalékkal kevesebb pontot értek el. A hiányzó tanárokat nyugdíjasok, helyettesítők és képesítés nélküli tanárok alkalmazásával próbálják pótolni, ami 2016 után jelentősen növelte az ilyen tanárok arányát.
Az általános iskolákban és gimnáziumokban egyaránt nőtt azoknak a tanároknak az aránya, akik képesítés nélkül oktatnak szaktárgyakat. 2022-ben az általános iskolák 4–6, a gimnáziumok 1,5–2 százalékában voltak olyan tantárgyak, amelyeket csak képesítés nélküli tanárok tanítottak.
Az oktatási kiadások terén Magyarország 2020-ban a kelet-közép-európai országok közül a harmadik legalacsonyabb értéket produkálta, és az uniós összevetésben is messze elmaradt az átlagtól. A kis létszámú iskolák magas száma miatt kevés diák jut egy tanárra, ami növeli a tanárok iránti keresletet, miközben a pedagógusok költségét alacsonyan kell tartani.
A korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon 2010 és 2022 között növekedett, 2022-re elérve a 12,4 százalékot, ami a munkaerőpiaci elhelyezkedés szempontjából is problémát jelent. Az oktatási rendszer sikerességét befolyásolja, hogy mennyire képes hidat teremteni a különböző társadalmi csoportok között, és ebben a tekintetben Magyarország nem áll jól az uniós összehasonlításban.