A USS Harder hősies tengeralattjáró roncsainak felfedezése 80 év után
Megtalálták a USS Harder amerikai tengeralattjáró roncsait, amelynek elsüllyedése jelentős hatással volt a második világháború menetére. A hajó 1944. augusztus 29-én süllyedt el, miután számos japán hajót semmisített meg, kényszerítve ezzel a japán hadsereget új stratégia kidolgozására.
A Dél-kínai tenger mélyén, Luzon szigetének északi részénél bukkantak a roncsra, mely 914 méter mélyen fekszik. A BBC jelentése szerint a Harder tengeralattjáró a második világháborúban a legtöbb japán hadihajót süllyesztette el.
A tragikus sorsú tengeralattjárón 79 tengerész teljesített szolgálatot, amikor az utolsó háborús bevetésük során négy nap alatt három japán rombolót süllyesztettek el, és további kettőt súlyosan megrongáltak. Ezek az események arra kényszerítették a japán haditengerészetet, hogy átgondolja tengeri hadviselési taktikáit, ami hozzájárult a háború kimeneteléhez.
Samuel J. Cox nyugalmazott admirális, az Amerikai Haditengerészet Történeti és Örökségvédelmi Parancsnokságának (NHHC) vezetője szerint a Harder elvesztése ellenére is fontos szerepet játszott a győzelemben, és hangsúlyozta, hogy a győzelemnek, akárcsak a szabadságnak, ára van.
A Fülöp-szigetek a második világháború idején kiemelkedő jelentőségű csendes-óceáni hadszíntér volt, ahol az Egyesült Államok a japán császári hadsereggel vívott harcot a korábbi gyarmatának visszaszerzéséért. A térség ma is ismert a háborúban elsüllyedt hajók roncsairól. Azonban a térség geopolitikai jelentősége nem csökkent, hiszen a kínai parti őrség hajói manővereket hajtottak végre, hogy megakadályozzák a Fülöp-szigetek katonai előőrsének utánpótlását, és a kínai diplomácia figyelmen kívül hagyta a nemzetközi tengerjogot a Tonkin-öbölben.
A kínai hadsereg növelte az éleslövészeti gyakorlatok számát, intenzitását és időtartamát, gyakorlatilag bekerítve a szigetet, és a kínai képességek az információs hadviselés terén is kiemelkedő szerepet játszanak a szürke zónás műveleti koncepciójában. Ezek az intézkedések azt az alapvető szándékot tükrözik, hogy a vitatott területeken a kínai jog érvényesüljön, ami hasonlít Peking tengeri területekkel kapcsolatos stratégiájához, mint például Hongkong autonómiájának folyamatos megfojtása.
A kínai légierő 2022 januárja óta közel háromszor annyi behatolást hajtott végre Tajvan légvédelmi azonosító zónájába, mint 2018 és 2021 között, és Peking rendszeresen küldött át hajókat és repülőgépeket a Tajvani-szoroson futó középvonalon, semmibe véve az 1955-ben meghatározott de facto határt. Ezek a tevékenységek egy türelmes, hosszú távú stratégia elemei, amelynek célja Tajvan leigázása invázió nélkül. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek figyelmeztető jel lehet, hogy a régióban folytatott katonai és gazdasági tevékenységek mellett a szürke zónás műveletek is jelentős kihívást jelentenek a térség stabilitására és biztonságára nézve.