A forint erősödésének hátterében
Az év eleji meredek gyengülés után márciusban megfordult a forint, és erősödésbe kezdett. Ez most felgyorsult, megvizsgáljuk, mi állhat a háttérben.
Az év elején a forint árfolyama jelentős gyengülést mutatott, januárban az euróval szembeni árfolyam heves esésnek indult, majd márciusban közel állt a 400-as lélektani szinthez, azonban ezt követően megfordult a trend, és április közepére erősödésnek indult. Pénteken már 384 forintot ért egy euró.
Az év eleji gyengülés mögött több tényező is állhatott, többek között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyminisztérium közötti vita, valamint a költségvetési hiány tervezett növelése. Az uniós pénzek körüli viták és a jogállamisági problémák is negatívan befolyásolták a forintot, ami a bizalom csökkenéséhez vezetett.
A kamatkülönbözet csökkenése és a leértékelődési félelmek miatt sokan váltották euróra megtakarításaikat, ami tovább gyengítette a forintot. Az intézményi befektetők is elkezdhették zárni pozícióikat, ami szintén nyomást gyakorolt az árfolyamra.
A márciusi fordulatot az MNB határozott jelzése is elősegíthette, amely szerint nem tolerálják a forint további gyengülését. A jegybanki beavatkozás lehetősége is felmerült, bár ennek tényét nem tudjuk meg.
Az erősödés mögött a folyó fizetési mérleg pozitívuma, az exporttöbblet, valamint a spekulatív pozíciók lezárása állhat. A külső piaci folyamatok is kedvezőbbé váltak, mind az Európai Központi Bank, mind a Fed kamatcsökkentésének várható kezdete miatt.
Összességében a forint jelenlegi erősödését több tényező is magyarázhatja, de a tartós erősödés bizonytalan. Valószínűleg a forint árfolyama a tavaly kialakult 370-395 közötti sávban marad, mivel a jegybank célja a stabilitás fenntartása.
A Pénzügyminisztérium részletes áprilisi államháztartási jelentése szerint az áfabevételek 2024-ben sem tudtak helyreállni, ami arra utal, hogy a lakosság nem költi el a boltokban a megnövekedett jövedelmét, így az áfabevételek nem stabilizálják a büdzsét. Az államháztartás bevételi oldalán az áfabevételek csupán 3,7%-kal bővültek áprilisban egy év alatt. A nettó áfaegyenleg összesített idei értéke alig haladja meg a tavalyi első négy hónap összesített összegét. A személyi jövedelemadóból származó bevételek és a járulékbevételek viszont jelentős növekedést mutattak.
A költségvetés kiadási oldalán ritkán látni zsugorodást, ám áprilisban ez történt, a központi költségvetés kiadásai 2444 milliárd forintra csökkentek a tavalyi 2790 milliárd forintról. A kamatkiadások növekedése mérséklődött, de az első négy hónap mérlege még így is magas, közel duplázódott a tavalyihoz képest. A TB-alapok kiadásai viszont jelentősen nőttek, különösen az Egészségbiztosítási Alap kiadásai emelkedtek.
A költségvetés egyensúlyának helyreállítása ellen hat, hogy 2024-ben a kormány többet költ állami vagyonnal kapcsolatos célokra, mint a budapesti repülőtér megvásárlásával kapcsolatos feltőkésítési ügyletek. Az első négy hónapban a kormány 663 milliárd forintot költött erre a célra, ami 24%-kal haladja meg az egész évre tervezett kiadási előirányzatot.