Orosz rakéták csapódtak egy harkivi bevásárlóközpontra
Legalább két ember életét vesztette és több mint harmincöten megsérültek, amikor az orosz hadsereg irányított rakétákat lőtt ki egy harkivi bevásárlóközpontra.
A támadás következtében a harkivi külvárosi hipermarketben tartózkodó több mint 200 ember közül sokan veszélybe kerültek. A támadás hatalmas tüzet okozott, amelyet a helyszínen lévő tűzoltók nagy erőfeszítések árán próbáltak megfékezni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ez az esemény ismét megmutatja az oroszok őrületét, és felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy nyújtsanak további támogatást Ukrajna légvédelmi képességének megerősítéséhez, miközben szombaton délután azt mondta, hogy csak egy Putyinhoz hasonló őrült képes ilyen aljas terrorra.
Harkiv polgármestere, Ihor Terehov a Telegramon keresztül kommunikálva terrorista-cselekménynek minősítette a történteket, és hozzátette, hogy a hatóságok még mindig keresik az esetleges további áldozatokat. Oleh Syniehubov, Harkiv regionális kormányzója és Terehov részleteket közöltek a támadásról, amely során két irányított bomba, úgynevezett siklóbombák csapódott be a bevásárlóközpontba.
A siklóbombák, amelyeket az orosz hadsereg használt, a régi szovjet típusú bombáktól eltérően kihajtható szárnyakkal és műholdas navigációval rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy olcsón, mégis nagy pusztítást végezzenek. Egy sérült túlélő beszámolójából kiderül, hogy az emberek a földre zuhantak és törmelék borította be őket. A mentőszolgálatok gyors beavatkozása életeket mentett.
Zelenszkij esti videóüzenetében sürgette a nemzetközi közösséget, hogy tegyenek lépéseket Ukrajna védelmében az orosz agresszióval szemben. Az ukrán elnök szerint csak így lehet megakadályozni az ilyen és ehhez hasonló tragédiák ismétlődését. Moszkva viszont tagadja, hogy direkt módon civileket vett volna célba.
Az Egyesült Államok és a nyugati szövetségesei újabb fontos lépést tettek afelé, hogy a befagyasztott orosz forrásokat felhasználva nyújtsanak pénzügyi segítséget Ukrajnának. A G7-országok friss megállapodása alapján a terv röviden az, hogy a befagyasztott források után keletkező kamatot és egyéb, befektetésekből származó pénzeket átcsatornáznák maguknak, amellyel akár 50 milliárd dolláros extra támogatást is tudnának biztosítani az ukránoknak. A tervek szerint júniusban fogadhatják el a tervezetet. Az EU egyébként éppen a héten hozott hasonló döntést, dacára annak, hogy a Kreml már jelezte, határozottan elítélik a dolgot.
Zelenszkij egy, az Orda nevű kazah hírportálon közölt interjúban tagadta, hogy illegitim lenne az elnöksége azért, mert hivatalosan május 20-án lejárt a mandátuma. Az ukrán elnök Putyin és az orosz propaganda állításaira annyit reagált, hogy nem igazán zavarják ezek az állítások, mert ha valakit egy kicsit is érdekel az igazság, az elolvashatja az ukrán alkotmányt, és levonhatja a következtetéseket. Ukrajnában egyébként március 31-én tartottak volna elnökválasztást, de a hadiállapot miatt el lett halasztva.
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg élőben beszélt a háború vasárnapi történéseiről, és kiállt Zelenszkij mellett, hangsúlyozva, hogy Ukrajnának engedélyezni kellene, hogy a szövetségesek fegyvereit orosz katonai célpontok elleni támadásra is használja. Stoltenberg figyelmeztette Moszkvát, hogy az Észak-atlanti Szerződés V. cikkelye (a kollektív védelemről) vonatkozhat egy tagország elleni „komoly” kibertámadásra is.
Forrás: Reuters, BBC, Washington Post, Meduza, NATO