Nyugdíjreform szükségessége: a szakértők szerint változtatások kellenek
A nyugdíjrendszer reformjának szükségességét a demográfiai változások és a fenntarthatósági problémák indokolják. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer finanszírozási nehézségekkel néz szembe körülbelül 15 év múlva, ezért reformra van szükség.
A nyugdíjrendszer reformját az uniós RRF-pénzek folyósításának feltételeként is vállalta a kormány, amelynek határideje 2025 márciusa, de eddig nem történt jelentős előrelépés ebben az ügyben. Farkas András szerint a magyar nyugdíjrendszer jelenlegi állapota nem fenntartható, és a reformok célja az egyszerűsítés, átláthatóság és kiszámíthatóság mellett a jelenlegi rendszer igazságtalanságainak kiküszöbölése lenne.
A népesség öregedése, a termékenység csökkenése és a migráció hatásai mind befolyásolják a nyugdíjrendszer jövőjét. A várható élettartam növekedése és a gyermekvállalás csökkenése miatt a társadalom gyorsan öregszik, ami a nyugdíjkassza költségvetési igényének növekedéséhez vezet. A migráció pozitív hatással lehetne a rendszer fenntarthatóságára, de ez politikailag érzékeny téma. A demográfiai öregedés az európai versenyképességet is akadályozza, mivel egyre nagyobb részt kell fordítani a jövedelmeknek a nyugdíj-, egészségügyi és szociális rendszerek fenntartására.
Farkas András szerint a nyugdíjreformhoz szükséges intézkedések között szerepel a nyugdíjkorhatár élettartamhoz kötése, a nyugdíjskála kiegyenesítése, az önkéntes nyugdíjpénztári tagság munkáltatói támogatásának szochó-mentesítése és az önkéntes nyugdíj-előtakarékosság eszközeit támogató adójóváírás összegének karbantartása. Közepes kockázattal járó lépések lehetnek a járulékplafon visszavezetése, a degresszió újraszabályozása és a nők kedvezményes nyugdíjfeltételeinek szigorítása.
A nyugdíjreform kényesebb témái közé tartozik a 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése, valamint a nyugdíjplafon bevezetése. A nyugdíjba vonulási feltételek rugalmasabbá tétele és a nyugdíjemelés átalakítása is fontos kérdések. A gyermekvállalás elismerése a nyugdíjnál, a nyugdíjak felbruttósítása és a foglalkoztatói nyugdíjpillér általános bevezetése is szóba kerülhet. A legnehezebb és legkockázatosabb javaslatok között szerepel a nyugdíjvárományok méltánytalanságainak enyhítése, az automatikus kiegyenlítő mechanizmusok tervezése és az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése.