Magyarországon nő a korai iskolaelhagyók száma
Magyarországon emelkedik a korai iskolaelhagyók aránya, ellentétben a legtöbb európai ország tendenciájával, ahol csökken ez az arány. A férfiak és a településtípusok közötti különbségek jelentősek ebben a kérdésben.
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont A közoktatás indikátorrendszere 2023 című tanulmánykötete szerint Magyarországon a férfiak körében magasabb a korai iskolaelhagyók aránya, és a lakóhely is jelentős befolyással bír a lemorzsolódás mértékére. Európában általánosságban csökken a korai iskolaelhagyók száma, azonban hazánkban növekedést tapasztalhatunk.
Az Európai Bizottság által meghatározott korai iskolaelhagyók azok a 18–24 éves fiatalok, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és nem vesznek részt semmilyen képzésben. A korai iskolaelhagyás jelentős társadalmi problémákat generálhat, hiszen a képzettség hiánya hátráltatja a fiatalok munkaerőpiaci esélyeit.
Az Európa 2020 stratégia célja a korai iskolaelhagyók arányának 10 százalék alá csökkentése volt, amit a legtöbb EU-tagállam el is ért. A következő cél, hogy 2030-ra ez az arány 9 százalék alá mérséklődjön. Magyarországon azonban 2010-ben 10,8 százalékos volt ez az arány, ami 2022-re 12,4 százalékra emelkedett.
A településtípusok szerinti bontásban Budapesten és a megyei jogú városokban alacsonyabb, de növekvő tendenciát mutat a korai iskolaelhagyók száma. A legnagyobb mértékű növekedést a községekben és a nem megyei jogú városokban lehet megfigyelni. Például a nem megyei jogú városokban 2010-ben 10,15 százalék, 2022-ben már 11,64 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya, míg a községekben 2010-ben 16, 2022-ben pedig 19 százalékra nőtt ez az érték.
A megyék között is jelentős eltérések vannak: 2022-ben Nógrád vármegyében a korai iskolaelhagyók aránya elérte a 35 százalékot, míg más vármegyékben, mint például Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Heves, a 20 százalék körüli értékeket mértek.
A helyzetet súlyosbítja, hogy Magyarországon a 2012-es oktatási reform részeként a tankötelezettségi korhatárt 18-ról 16 évre csökkentették, ami tovább növelheti a korai iskolaelhagyók számát. A felzárkóztató programok, mint például a Híd program, nem hoztak érdemi javulást, a szakközépiskolákban tanulók száma csökkent, míg a közmunkásoké nőtt.