Magyarország és a nagyhatalmak
Az elmúlt hetekben két fontos mondat is elhangzott Magyarország kapcsán, amelyek összefüggésüket tekintve figyelemre méltóak.
Hszi Csin-ping kínai elnök-pártfőtitkár május 9-én budapesti látogatása során kijelentette, hogy „Kína támogatja Magyarországot abban, hogy nagyobb szerepet játsszon az Európai Unióban, és nagyobb előrehaladást érjen el ez az EU-Kína kapcsolatok terén”. Nyugati diplomaták szerint ez az állítás utalhat Magyarország kínai érdekeket előmozdító szerepére az Európai Unióban.
Május 18-án, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének Twitter oldalán David Pressman nagykövet beszédéből kiemeltek néhány mondatot: „Magyarország a barátunk. Azt akarjuk, hogy közel álljon hozzánk. Nem akarjuk, hogy Magyarország magára maradjon”. Ez különösen az utolsó mondat miatt keltett figyelmet a diplomáciai nyelv finomságaira érzékeny olvasók körében.
A magyar-amerikai sakktábla
A magyar kormány külpolitikájának elemzésekor felmerül, hogy miként képzeli a Kínához fűződő kapcsolatok erősítését az EU-val és az USA-val szemben, és hogy milyen szerepet játszik ebben Trump amerikai elnökválasztási kampányban nyújtott támogatása. A magyar kormány három elméleti lehetősége közül választhat: Trumpot, Bident támogatja, vagy semlegesen várja az amerikai választások eredményét. A gyakorlatban azonban a Trump melletti kiállás vagy a semlegesség marad, mivel Biden támogatása elképzelhetetlennek tűnik a kétoldalú viszonyok fényében.
Négy forgatókönyv lehetséges a magyar-amerikai kapcsolatok szempontjából, amelyek közül mindegyik különböző következményekkel járhat a magyar kormány számára. A magyar külpolitika egyfajta hazardírozásnak tűnhet, ahol Orbán Viktor Trump győzelmére fogad. Az amerikai kollégák szerint a választási esélyek körülbelül egyenlőek, és a döntést a billegő államok választói hozzák meg.
A kínai kártya
A magyar-kínai kapcsolatok erősítése a magyar fél számára logikus lépés lehet, hiszen a kínai tőke beáramlása pótolhatja az uniós forrásokat, és növelheti a miniszterelnök nemzetközi láthatóságát. A magyar-kínai kapcsolatok gyengítése vagy stagnálása viszont kevesebb kínai tőkét vonzana az országba, és az uniós források továbbra sem érkeznének meg. Összességében a magyar külpolitika egy kényszerpályán mozog, ahol a Trump támogatása és a kínai reláció erősítése maradt az egyetlen lehetőség.