Egy kevéssé ismert befektetési lehetőség 

Magyarországon létezik egy befektetői kör, amely alig részesedik az állampapír-piacból, annak ellenére, hogy díjmentesen hozzáférhetnének ehhez az eszközöshöz. A cégek, társasházak, alapítványok és egyházak is nyithatnak számlát az Államkincstárnál, és állampapírokat vásárolhatnak, mégis csak csekély mennyiségű állampapírt tartanak.

A nem pénzügyi vállalatok és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények, mint például egyházak, egyesületek és alapítványok, összesen mindössze 660 milliárd forint értékű állampapírt birtokolnak, ami a magyar adósságfinanszírozásnak csupán 1,4%-át képviseli. Ezen belül is jelentős rész, közel 40%, Diszkont Kincstárjegy formájában van jelen, ami rövid lejáratú állampapírokat jelent.

A visszafogott érdeklődés oka több tényezőben is keresendő lehet. Egyrészt kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy pontosan milyen állampapírokat és milyen felületen vásárolhatnak ezek a szervezetek. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a devizabelföldi jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Diszkont Kincstárjegyet és magyar államkötvényt vásárolhatnak, lakossági típusú állampapírt azonban nem.

A napi vásárlási limitet az ÁKK 100 millió forintban határozta meg a DKJ és a magyar államkötvények esetében. A számlanyitás, számlavezetés és állampapír-tranzakciók díjmentesek a Magyar Államkincstárnál, a szükséges dokumentumok listáját pedig a kincstár Befektetési Szolgáltatási Üzletszabályzatának 10. számú függelékében találhatják meg az érdeklődők. Az adófizetési kötelezettségekről az Államkincstár nem nyújtott konkrét tájékoztatást, csupán arra hivatkozott, hogy a Befektetési Szolgáltatási Üzletszabályzat I./8. pontja tartalmazza a releváns információkat.

A cégek, társasházak és egyéb szervezetek pénzügyi helyzetét tekintve, a számok azt mutatják, hogy rendelkezésükre állna a forrás állampapír-befektetésekhez. A készpénzben és betétekben tartott összeg közel 22 000 milliárd forintot tett ki tavaly év végén. Azonban a működésükhöz szükséges folyamatos cash-flow miatt nem feltétlenül tudják ezt az összeget hosszú távra lekötni. Továbbá a vállalati lekötött betétek átlagkamata, amely 6,6% körül alakult, versenyképes lehet a jelenlegi államkötvény és DKJ-hozamokkal.

A cikk nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak.