Önfenntartó életmód Magyarországon: A szabadság és fenntarthatóság útján
Kemencei László és családja Kelet-Magyarországon élnek egy önfenntartó tanyán, ahol a fenntarthatóság és a szabadság az életük középpontjában áll. Lovakat, disznókat és csirkéket tartanak, és saját zöldségeiket termelik, miközben minimalizálják a külső forrásokra való támaszkodást.
Kemencei László és felesége, Cintia, valamint kislányuk, Boróka három éve költöztek a Ladánybene vonzáskörzetében található tanyára. A négy és fél hektáros területen állatokat tartanak és zöldségeket termelnek, kerülve a növény- és rovarirtó szereket, hogy megőrizzék a talaj szerkezetét és nedvességét. A földet úgy tekintik, mint amit a jövő generációitól kaptak kölcsön, ezért fontos számukra a fenntartható gazdálkodás. Kemencei szerint a teljes önfenntartás ugyan irreális cél, de igyekeznek minimalizálni a külső forrásokra való támaszkodást.
A család a szabadságot tartja az életmódjuk legnagyobb előnyének, hiszen nem kötődnek semmihez és maguk irányítják életüket. Mindennapi feladataik vannak, amelyeket nemtől függetlenül meg kell oldaniuk.
Magyarországon nincsenek pontos statisztikák arról, hányan élnek hasonló életmódot, de a szóbeszéd szerint egyre többen választják ezt az utat. Egyesek költségcsökkentés céljából, mások a fogyasztói társadalom elől menekülve, vagy egyszerűen csak környezetbarát életre vágyva döntenek így.
Kemencei becslése szerint körülbelül 1000 család élhet Magyarországon fenntarthatóbb életmódot, legyen szó egyéni törekvésekről vagy öko-falvakban való együttműködésről.
A Reuters által megkérdezett további hat család is hasonlóan döntött, hogy elhagyják a hivatalos gazdaságot és maguknak termelik meg az élelmet. Néhányuknak saját víz- és energiaforrásuk is van.
Varga Ákos és felesége, Gabi is eladták üzletüket, hogy Nagyberényben szabadabb életet élhessenek. Varga szerint az önfenntartó közösségek egyre népszerűbbek lesznek, amelyek kölcsönös bizalomra épülnek.
Kemencei számára is fontosak a bizalmi kapcsolatok, baráti cserék révén szerzik be az élelmiszert, például malacot vagy kacsát. A család a csirkéket mézre vagy sajtra cseréli, hangsúlyozva, hogy ez csak akkor működik, ha mindenki a saját területén a legjobbat nyújtja.
A család nem él teljesen offline életet, használnak internetet, áramot és gázt is, de a vizet kútból nyerik. Terveik között szerepel napelemek és szélturbinák beszerzése is. Havonta körülbelül 250.000 forintból élnek meg, csak azokat az alapélelmiszereket vásárolva, amelyeket nem tudnak maguk megtermelni.
A növények számára fenntartott üvegházuk egy bolíviai módszeren alapuló „walipini”, ami egy földbe ásott gödör, polietilén fóliával letakarva.
Kemencei szerint a jelenlegi világban mindenki a saját határain belül a legtöbbet kell megtegyen, amire képes, még ha ijesztő is a helyzet.