„Szürkébbnél is szürkébb kisegér voltam” – 45 évesen történt meg a csoda a kékhajú Rozikával

Arany-Kovács Rozália, vagy ahogy ő szereti hívatni magát: Rozika, egy elfoglalt nő, aki küldetésének érzi, hogy segítsen azoknak, akik hasonlóan ritka genetikai betegséggel küzdenek, mint ő. Az elmúlt években orvosok által is elismert tapasztalati szakértővé, hivatásos ismeretterjesztővé és segítővé vált, miközben csak guruló járókerettel képes közlekedni. A Nők Lapja idén Példakép-díjra jelölte.

Rozika a Kék Rózsa néven több internetes oldalt is üzemeltet, amelyek a keresztnevét és kedvenc színét tükrözik. Hajában is felfedezhető egy kékre festett tincs, amely szimbolizálja ezt az azonosságot. Élete nem volt könnyű, hosszú éveken át nem tudta, mi a baja, és csak nagyon alacsony rokkantnyugdíjból élt. Ennek ellenére az utóbbi időben aktív résztvevője különböző egészségügyi fórumoknak és konferenciáknak, előadásokat tart, és naponta 10–12 órán át kommunikál azokkal, akik segítséget kérnek tőle.

Rozika otthona egy pici, egyszobás lakás, ahol a könyvek magasodó kupacai mellett gyerekruhák, játékok és egy használaton kívüli szobabicikli is megtalálható. Ezt a látszólagos rendetlenséget egy online értékesítési tevékenység magyarázza, amellyel kiegészíti rokkantnyugdíját. Az interneten vásárolt tárgyakat, főleg könyveket, kis haszonnal továbbadja, és amit nem tud eladni, azt jótékony célra adományozza.

Rozika élete és tevékenysége inspiráló példa lehet sokak számára, és története arra ösztönöz, hogy soha ne adjuk fel, még a legnehezebb körülmények között sem.