A "nem sajtónyilvános" rendezvények jogi kérdőjelei
Magyarországon egyre gyakoribbá válnak azok a helyzetek, amikor a független sajtó munkatársait kizárják politikusok rendezvényeiről azzal az indokkal, hogy az esemény "nem sajtónyilvános". Szijjártó Péter kalocsai kampányfórumán is ez történt, ahol a Telex két újságíróját nem engedték be, annak ellenére, hogy a helyszíni sajtóregisztráción még átjutottak. A magyar Alaptörvény szerint azonban nincs helye a "nem sajtónyilvános" kategóriának, hiszen az ország elismeri és védi a sajtó szabadságát.
Bodrogi Bea, a Telex jogásza szerint egy nyilvánosan meghirdetett eseményről a sajtót nem lehet kizárni. A gyülekezési jog szempontjából három kritérium alapján dől el, hogy valami gyűlés-e: részt vesz-e rajta legalább két fő, közügyben zajlik-e, és lehet-e hozzá nyilvánosan csatlakozni. A Fidesz által alkalmazott gyakorlat a harmadik kritériumot próbálja megkerülni, magánrendezvényként hirdetve meg az eseményeket, és meghívással válogatva a vendégeket.
A gyülekezési törvény szerint nincs olyan, hogy egy nyilvános esemény csak részben nyilvános, és a sajtót be kell engedni, különben szabálysértést követnek el a rendezők. A járványügyi korlátozások elmúltával már nem lehet ezzel indokolni a sajtó kizárását.
A választási időszakban a politikusok nyilvános megjelenése és a tudósítás is közügynek számít, így még egy belépőjeggyel látogatható esemény esetén sem zárható ki a sajtó. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatóira például csak a média egy kiválasztott részét hívják meg, és a Telex többszöri próbálkozása ellenére sem sikerült bejutniuk.
A "nem sajtónyilvános" megjelölés egyre gyakoribbá válik, és több eseményen is alkalmazzák, mint például Orbán Viktor évértékelőjén, Fidesz EP-kampányindítóján, vagy Szentkirályi Alexandra jelölti bemutatásán. A Telex továbbra is azon dolgozik, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot, és minden alkalmat megragadnak, hogy megismerhetővé tegyék az életüket érintő közügyeket.