Szijjártó Péter sajtófórumára a TEK nem engedte be a Telex munkatársait

Csütörtök este Kalocsán Szijjártó Péter lakossági fórumot tartott, amelyet a helyi médiában nyilvános eseményként hirdettek meg, de a helyszínre érkezve a sajtó egy részét mégsem engedték be.

Az eseményre érkező újságírókat tájékoztatták, hogy csak a "meghívott sajtó" képviselői léphetnek be, így a többieknek kint kellett maradniuk. A Telex munkatársai, akik a bejáratnál regisztráltak, szembesültek azzal, hogy az esemény „nem sajtónyilvános”, és őket sem engedték be. A regisztrációs pultnál még azt is közölték velük, hogy „nem lehet fényképezni, mert ez nem egy sajtónyilvános esemény”, miközben a biztonság kedvéért a KDNP-s és fideszes kis zászlókat is megfordították, hogy ne látszódjanak a felvételen.

A parkolóban várták a minisztert, hogy feltehessék neki kérdéseiket az orosz hekkertámadásról. Azonban Szijjártó érkezésekor a rendőrség a területet műveleti területté nyilvánította, és az ott várakozó újságírókat igazoltatni kezdték. Ezenkívül szükségesnek látták a kamerák ellenőrzését is, hogy azok nem lopottak-e. A Telex munkatársaira különösen ráerősítettek, egy magát századosnak nevező ember kérte a rendőröket, hogy ellenőrizzék le a Telex kamerájának a gyártási számát, hogy „nem-e körözik”.

Miután a miniszter távozott, a korábban fontosnak tartott intézkedések megszűntek. A Telex munkatársai így csak távolról kiabálva tudták megkérdezni Szijjártót, hogy igaz-e, hogy „orosz nyomásra verték szét a magyar kibervédelmet”. A külügyminiszter csak annyit reagált, nagyon szívesen válaszolna, de várják a következő helyszínen. Később odakiabált a kamerának, hogy "nagyon szívesen válaszolnék, de várnak a következő helyszínen is, mennem kell, ne haragudjanak".

A 444.hu számolt be korábban arról a 2021-ben készült jelentésről, amely szerint orosz hackercsoportok bejutottak a külügy informatikai rendszerébe, aminek nyomán „több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná”. A sikeres hackertámadás tényéről a Direkt36 már 2022-ben beszámolt, kormányzati szereplők azonban akkor „kampányhazugságnak” nevezték az állításokat, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke múlt héten azonban már azt mondta, senki nem cáfolta a támadásokról szóló levél valódiságát.