Parlament előtt a magyarok tízezreit „csicskáztatók” elleni törvény
Az Economx értesülései szerint a magyar parlamentben benyújtották a törvényjavaslatot, amely az emberkereskedelemre vonatkozó büntetési tételek szigorítását célozza, és a baptista misszió szerint mintegy 36 ezer honfitársunkat tartják rabszolgaságban az országban.
A jobbikos képviselő, Ander Balázs által jegyzett törvényjavaslat szerint a kényszermunka főként az Alföld délkeleti részén jellemző, de minden vármegye érintett, Szarvas városában például a lakosság egy százalékát, körülbelül 150 főt tartanak fogva. A rabszolgaságban tartottak többsége az állami szociális ellátórendszerből kikerült személyek közül kerül ki, akik mögött súlyos emberi tragédiák húzódnak. A képviselő szerint a helyzet megoldásához a szociális szféra megerősítése és az emberkereskedelemre vonatkozó büntetési tételek szigorítása szükséges.
A Walk Free 2023-as Global Slavery Index-e szerint Magyarországon 63 ezer rabszolgasorsban tartott ember él, ami ezer magyarból majdnem hét embert érint. A szervezet globális szinten 50 millióra becsüli a modernkori rabszolgák számát. A leginkább érintett országok között Észak-Korea, Eritrea és Mauritánia szerepelnek.
Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, a Walk Free Foundation és az International Organisation for Migration közös jelentése szerint 2021-ben 49,6 millió fő élt modernkori rabszolgaságban, ebből 27,6 milliót munkavégzésre, 22 milliót pedig kényszerházasságra köteleztek. Ez körülbelül 10 millió fős növekedést jelent a 2016-os adatokhoz képest. A rabszolgák száma az arab országokban nőtt a leggyorsabban. Globálisan minden negyedik modernkori rabszolga kiskorú, és a nők és lányok aránya 54 százalékos.
A baptista misszió és a Walk Free adatai alapján a rabszolgasorsban tartott magyarok száma egy Cegléd, illetve Sopron nagyságú város lakosságával egyenértékű. A Baptista Szeretetszolgálat szerint a bűnözők kiszolgáltatott helyzetben élőket csábítják magukhoz, majd borzalmas körülmények között dolgoztatják őket.
Az emberkereskedelem és a kényszermunka büntetési tételének emelésével a Büntető Törvénykönyv 192. paragrafusa jelentősen átalakulna. A tervezett változások szerint a bűncselekmények elkövetői két évtől akár életfogytig terjedő szabadságvesztésre is számíthatnak, a cselekmény súlyosságától függően.