Magyarország pénzbüntetésre számíthat az Európai Bíróságtól

Június 13-án hirdet ítéletet az Európai Bíróság abban az ügyben, amely szerint Magyarország nem hajtott végre egy korábbi bírósági ítéletet, ami pénzbüntetés kiszabását vonhatja maga után. A magyar kormányzati kommunikáció a határkerítés miatt történő büntetésről beszél, azonban az ügy valójában a menekültügyi rendszer uniós jogsértéseivel kapcsolatos.

Az Európai Bíróság 2020 decemberében állapította meg, hogy a magyar menekültügyi rendszer több ponton is sérti az uniós jogot, különösen a tranzitzónák működését illetően. A Frontex, az uniós határőrizeti szerv, emiatt kivonult Magyarországról. A magyar kormány a menekültügyi szabályozást módosította, a tranzitzónákat bezárta és új rendszert vezetett be, amely szerint a menedékkérelem benyújtásának előfeltétele egy szándéknyilatkozat beadása a belgrádi magyar nagykövetségen. Az Európai Bíróság ezt is uniós jogsértőnek találta.

Az Európai Bizottság 2021 novemberében fordult az Európai Bírósághoz, mivel Magyarország nem hajtotta végre a 2020-as ítéletet. A Bizottság napi 5 468,45 EUR átalányösszeget, valamint napi 16 393,16 EUR kényszerítő bírságot kért Magyarországtól az ítélet kihirdetésének napjától a teljesítésig.

Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi médiában azt állította, hogy Magyarországnak naponta hatmillió forintot kell fizetnie Brüsszelnek, mert nem engedik be a migránsokat, és arra szólított fel, hogy "el kell zavarni az európai vezetőket". Az ítéletet Luxemburgban fogják kihirdetni, és a döntés végleges lesz, az ellen fellebbezni nem lehet.

Az Európai Bíróság most nem az alapügyben hoz döntést, hanem arról, hogy a Bizottság által javasolt összeget helyben hagyja, elutasítja, vagy módosítja. Ha a keresetet jóváhagyják, Magyarországnak legalább egymillió euró átalánybüntetést és napi hatmillió forintot kell majd fizetnie.

Az uniós bíróságot ismerők számára szokatlan lehet, hogy a bírói testület egyből az ítéletét ismerteti, mivel általában előbb az eljáró főtanácsnok indítványát közlik. Az ügyben azonban nem kerül sor a főtanácsnok indítványának meghallgatására, mivel az ügy nem vet fel új jogkérdést. A magyar menekültügyi szabályozás uniós joggal való összeegyeztethetetlensége miatt várhatóan hasonló eljárás elé néz Magyarország.