A Takszöv-ügy jogerős ítélete

A Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletet hozott a Takszöv-ügyként ismert csalássorozatban, megerősítve az elsőfokú bíróság döntését több esetben is.

Az ügyben érintett vádlottak 2002 és 2007 között bérleti szerződéseken és csendesfaktor-konstrukción alapuló csalássorozattal okoztak 52 magyarországi takarékszövetkezetnek összesen több mint 11 milliárd forint kárt. A csalás során több mint 300 cég kötött több mint 1100 valótlan tartalmú bérleti szerződést nyolc bérbeadó céggel, ahol az eszközök értékét túlbecsülték. A bérbeadók a szerződésben foglalt követeléseket a futamidő letelte után eladták a takarékszövetkezeteknek, akik a törlesztéseket várták, de a csalás miatt csak részben érkeztek meg a befizetések. A takarékszövetkezetek így csak körülbelül 3 milliárd forinthoz jutottak, a tényleges kár 7 milliárd forint körül alakult.

Volt olyan eset, amikor egy 50 ezer forint értékű fúrógépet 970 ezer forintra, míg egy hasonló értékű eszközt 4 millió forintra tüntettek fel a szerződésekben. A bűnszervezet a befolyt pénzt ésszerűtlen befektetésekre, luxuscikkekre és például a Diósgyőr NB I.-es focicsapatának támogatására fordította.

2010-ben indult eljárás 46 emberrel szemben, és 2022-ben 35 ügyében született ítélet. A vádlottak közül többen meghaltak, volt, aki az eljárás során egyezséget kötött az ügyészséggel. A bíróság egy részüket bűnszervezetben elkövetett csalásban, másokat csalás, lőfegyverrel való visszaélés, sikkasztás, adócsalás, csődbűncselekmény és magánokirat-hamisítás miatt talált bűnösnek.

Az elsőrendű vádlott öt és fél év börtönt kapott, de az ítéletet az Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította az első fokú bíróságot, mivel a vádlott 2010-ben megszegte a házi őrizetet és külföldre szökött, de 2020-ban kiderült, hogy Argentínában van. A táblabíróság több vádlott esetében is vagyonelkobzást rendelt el, és a bíró az ítélet indoklásában kifejtette, hogy a bűnszervezet jogi kategória, nem tudati tény.

A bíró megjegyezte, hogy „Nem volt kiírva egy ajtóra sem, hogy itt bűnszervezet működik”. Az Ítélőtábla szerint az elsőfokú ítélet többségében helyes volt, és a vádlottak többsége tisztában volt azzal, hogy csalást követ el. Az ítélet több vádlott esetében még nem vált jogerőssé, a védelemnek és a vádnak három nap áll rendelkezésre a fellebbezésre.